Századok – 1943
Tanulmányok - SINKOVICS ISTVÁN: Európai műveltség a magyar végvárak mögött 154
160 SINKO VICS ISTVÁN bécsi eladóknak is fontos beszerzési forrásai, a bevásárlás másik főközpontja azonban: Velence. Műveltségének sajátos formái a XVI. században nemcsak a magyar földön, hanem Ausztriában és Lengyelországban, az élet több területén felismerhetők.1 Nádasdy, amikor Bécsben bársonyt vásárolva, nem tud felesége részére megfelelő szoknyának valót szerezni, mert a kereskedők készletében lévő anyagok hagyják a szinüket, nem akad meg, biztosra veszi, liogy Velencében találnak finom bársonyt. ,,Úgy végeztem — írja haza —, hogy mindjárást böjtre kelve Sárkánt Velencébe bocsássam és mind neked s mind nekem valót egyszersmind meghozhassam: azért bizon mind kettőnknek ráncoskodnunk kell ez jövendő húsvétig, kit ha Isten érnünk liágy. akkor felöltözünk."2 — Március végén Sárkán tényleg el is ment Velencébe.3 Ugyanígy nem lát a velencei útban semmi nehézséget néhány év múlva, amikor nevelt leánya esküvőjére kellene vásárolni: ,,Az gyűrűket és az üngökre való hímeket bizon készen kell megvenni, mert rövid az üdő. Vaj ha Sárkán uramnak most ereje és egészsége volna; de Isten veté elő Péczy Mártont, kit siess hozzám küldeni, mert el kell futtatnom Velenczébe és Augustába '.4 Nádasdyné fél. hogy az esküvőig mindössze két hónap lévén, késő van már valakit Itáliába meneszteni és különben is november vége felé járnak: nagy akadály a ,,gonosz sáros idő". Jobb volna tehát Sárkánra hallgatni, aki azt állítja, hogy Bécsben is mindent be lehet szerezni. Nádasdy azonban jól ismeri a helyzetet, nincsen,ezen az állásponton:,.Ebben Sárkánnak — nyugtatja meg Pozsonyból feleségét — egy csöppöt se higyj, mert Sárvárról tized napra az ember, kit én be akarok küldenem, Velenczébe mehet, ott négy napig elvégezheti nagy bíven dolgát, ez penég csak két hetet tészen."5 Ilyen közelinek érezte birtokaihoz Itáliát. A külföldi beszerzések olyankor nagyobb méretűek, amikor az élet egy-egy jelentősebb eseményére, valami vissza nem térő alkalomra készülnek. De a hétköznapokon is szinte megszakítás nélkül folynak a vásárlások. A földesúri udvaroknak csaknem állandó küldöttei járják a külföldi vásárokat, levelek segítségével összeköttetésben állva az otthonnal. 1 Péter A.: A magyar művészet története II. (Budapest 1930) 7—8. 1. 2 Károlyi Á.—Szalay J.: i. m. 12—13. 1. 3 Sárkán A. levele Nádasdy T.-hoz 1555. márc. 29. Komáromy A.: Magyar levelek a XVI. századból. Tört. Tár XI. 1910, 535—536. 1. ' 4 Károlyi Á.—Szalay J.: i. m. 49. 1. 5 Ugyanott 52—53., 106—107. 1.
