Századok – 1943
HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 137
150 HÓ MAN BÁLINT régóta ismert tartalmától és céltűzésétől. Feladata továbbra is a kultúra szempontjából fontos, mindenirányú emberi élettevékenységekben észlelhető fejlődésnek, vagyis a folyamatos változásoknak a megismerése és e folyamatoknak szerves öszszefüggésbe hozatala. Csupán tökéletesíteni kívánta a módszert, más útat választott a szintézis megvalósítására. Fokozottabban hangsúlyozza a lelki tényezők döntő szerepét a nélkül, hogy a gazdasági, társadalmi, természeti erők történetirányító szerepét a legkevésbbé is kétségbevonná, sőt ezeknek az erőknek szellemi összefüggéseit feltárva, működésüket és jelentőségüket helyesebb megvilágításba állítja. Lehet, hogy ez a régi, de ma is vallott felfogásom nem mindenben fedi másoknak a szellemtörténetről alkotott fogalmát s kiváltképpen nem fedi azokét, akik — kellő historikus érzék és műveltség híján — a szellemi tényezők kizárólagos figyelembevételével akarnak történelmet írni s akikkel nekünk történetíróknak éppen semmi közösségünk sincs. De alig hiszem, hogy a szellemtörténetet ebben a fogalmazásban bárki alkalmatlannak tarthatná a helyes történetszemlélet kialakítására. Módszere mindenesetre sokkal alkalmasabb a történeti tények és jelenségek összefüggésének megértésére, tárgyilagos megvilágítására és a szintézis megalkotására, mint a korábban alkalmazott és újabban ajánlott módszerek bármelyike. Vigyázzunk azonban, hogy ha szellemtörténetről beszélünk s főleg ha annak módszerét bíráljuk, ne a történeti szempontokat mellőző fattyúhajtásaiból ítéljünk. Az eddigi bírálatokat s a nyomukban járó megnyilatkozásokat olvasva, nem tudunk attól az érzéstől szabadulni, hogy a bírálat egyik fél részéről sem a másik tudományos irányzat szemléletét és módszerét, hanem mindig ezek egy vagy több képviselőjének politikai pártállását és magatartását illeti. A tudományos kérdéseknek ez a politikai célzatú tárgyalása az, ami a magyar történetírók nagy többségét aggodalomba ejti. A történettudomány a mi felfogásunk szerint nemzeti tudomány. Vannak minden más nemzet tudományosságában ismeretlen, sajátos nemzeti vonásai. Ez a nemzeti jelleg