Századok – 1943

HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 137

150 HÓ MAN BÁLINT régóta ismert tartalmától és céltűzésétől. Feladata továbbra is a kultúra szempontjából fontos, mindenirányú emberi élet­tevékenységekben észlelhető fejlődésnek, vagyis a folyamatos változásoknak a megismerése és e folyamatoknak szerves ösz­szefüggésbe hozatala. Csupán tökéletesíteni kívánta a mód­szert, más útat választott a szintézis megvalósítására. Fokozot­tabban hangsúlyozza a lelki tényezők döntő szerepét a nélkül, hogy a gazdasági, társadalmi, természeti erők történetirányító szerepét a legkevésbbé is kétségbevonná, sőt ezeknek az erők­nek szellemi összefüggéseit feltárva, működésüket és jelentő­ségüket helyesebb megvilágításba állítja. Lehet, hogy ez a régi, de ma is vallott felfogásom nem mindenben fedi másoknak a szellemtörténetről alkotott fogalmát s kiváltképpen nem fedi azokét, akik — kellő histo­rikus érzék és műveltség híján — a szellemi tényezők kizá­rólagos figyelembevételével akarnak történelmet írni s akik­kel nekünk történetíróknak éppen semmi közösségünk sincs. De alig hiszem, hogy a szellemtörténetet ebben a fogalmazás­ban bárki alkalmatlannak tarthatná a helyes történetszem­lélet kialakítására. Módszere mindenesetre sokkal alkalma­sabb a történeti tények és jelenségek összefüggésének meg­értésére, tárgyilagos megvilágítására és a szintézis meg­alkotására, mint a korábban alkalmazott és újabban ajánlott módszerek bármelyike. Vigyázzunk azonban, hogy ha szellem­történetről beszélünk s főleg ha annak módszerét bíráljuk, ne a történeti szempontokat mellőző fattyúhajtásaiból ítéljünk. Az eddigi bírálatokat s a nyomukban járó megnyilat­kozásokat olvasva, nem tudunk attól az érzéstől szabadulni, hogy a bírálat egyik fél részéről sem a másik tudományos irányzat szemléletét és módszerét, hanem mindig ezek egy vagy több képviselőjének politikai pártállását és magatartá­sát illeti. A tudományos kérdéseknek ez a politikai célzatú tárgyalása az, ami a magyar történetírók nagy többségét aggodalomba ejti. A történettudomány a mi felfogásunk szerint nemzeti tudomány. Vannak minden más nemzet tudományosságában ismeretlen, sajátos nemzeti vonásai. Ez a nemzeti jelleg

Next

/
Thumbnails
Contents