Századok – 1943

HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 137

ELNÖKI MEGNYITÓ BKSZÉD 13 ÍJ határoknál. Népi mozgalmakat szervezett a szétdarabolt néptest egyesítésének világos célzatával. E tények ismeretében alig lehet megérteni, miképen születhetett meg az a meglepő gondolat , hogy ,,a népi nemzet fogalmát az a két nép rögzítette meg, amelynek a mienkénél lényegesen kevesebb érdeke fűződött hozzá: a német és az olasz." Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a nagyrémet gondolat, az olasz irredenta, a lengyel egységmozgalom, a nagyromán törekvés hátterében csakúgy, mint a mai népnemzeti elgondolásokban végső célként — gondoljunk csak a németlakta földek visszacsatolására és a külföldi németek hazatelepítésére — világosan felismerhető az egész nép egy államban leendő egyesítésére, más szóval az egész népet egybefogó politikai nemzet kialakítására irányuló törekvés. A népnemzet, ezek szerint, német, olasz, lengyel viszonylatban éppúgy a történeti fejlődésben gyökerező fogalom,, mint magyar, francia vagy angol viszonylatban a politikai nemzet fogalma. A politikában és a tudományban egyaránt a hiányzó, még meg nem valósult integer politikai nemzet fogalmát helyettesíti. Ennek kialakulásával a különbségtétel szükségessége önként megszűnik, a népnemzet fogalma összeolvad a politikai nemzet fogalmával. Önálló értelme — nem szólva nagy hangsúllyal érvényesülő szociális tartalmáról — csupán történeti vonalon marad meg. A trianoni korszakban a magyarság szétdarabolása után szükségképen merült fel nálunk is a népnemzet-fogalom átvételének és meghonosításának gondolata. A magyar politika és a magyar tudomány, a széttagoltság állapotát átmenetinek és ideiglenesnek ítélve, mégis kitartott a területi integritás gondolatával közelebbről rokon politikai nemzet történeti fogalma mellett. * A mi ezeréves történetünkből csakúgy, mint a francia és angol történetből, szükségszerűen következik a magyar néjiközösségből kinőtt politikai nemzet fogalmához való