Századok – 1943

HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 137

ELNÖKI MEGNYITÓ BKSZÉD 13 ÍJ • A meghatározás érdekes, eszmekeltő, de — számomra legalább — használhatatlan. A nép tudatos politikai tevékenységének mozzanata mindenesetre felhasználható a nép és nemzet elhatárolását célzó fogalmi meghatározásnál. A tudatos és öntudatlan népi tevékenységeknek általában való szembeállítása mégsem szerencsés gondolat. Magam alig tudnék — s azt hisze

m, mások sem igen tudnak — a nép kétféle tevékenysége közt látható határvonalat húzni, annyira egymásbaolvadnak. Mindenesetre érdekes volna megtudni, milyen lehet a nép tudatos tevékenységét és törekvéseit vizsgálata köréből következetesen kirekesztő és pusztán a nép öntudatlan életével és cselekvéseivel foglalkozó népiségtörténet? De aggályos a „szellemi és politikai" törekvések szembeállítása is. Eddigi tudásunk szerint a politikai tevékenység jellegzetesen szellemi művelet . Most — úgy látszik — meg kellene tanulnunk, hogy a politikai jelenségek a társadalmiakkal és gazdaságiakkal együtt „a tárgyi világ döntő erői", más szóval a materiális erők közé tartoznak, szemben a másik félen álló szellemi világ „pszicho-intellektuális" jelenségeivel! Szabatos definíció hiányában továbbra is meg kell elégednünk avval, hogy népiségtörténet alatt a nemzeti történetnek az államtörténethez, gazdaságtörténethez és más résztudományokhoz hasonló, bár kétségkívül nagyon jelentős ágazatát: a néptörténetet értsük. * Éppily tisztázatlannak látom magyar viszonylatban a népnemzet fogalmát, a politikai nemzethez való viszonyát és emezénél sokkalta hatalmasabbnak mondott történetmagyarázó és szintetizáló erejét. Az új világ eszmekörébe illő és másutt — különösen német földön — már régen polgárjogot nyert népnemzet fogalmával a „liberális világból а polgári művelődés örökségeként" reánk maradt politikai nemzetfogalmat kívánják helyettesítem, hogy eljuthassunk a nemzettörténet igazi szintéziséhez.