Századok – 1943

HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 137

ELNÖKI MEGNYITÓ BKSZÉD 13 ÍJ és a történeti fejlődésben adott művelődési tények kellő értékelését, egyedül a faj és a tér, a vérségi szármarás és a földrajzi környezet vizsgálata alapján próbálják a nép és a nemzet * fogalmát meghatározni. Történetszemléletünket elavultnak és fogyatékosnak, a liberális polgári művelődés nemzetfogalmát „érvényesülése csúcspontjára emelő" szellemtörténeti szemléletet tévesnek minősítve, ,,az új európai világnézet két vezetőeszméjét, a népi nemzetfogalmat és a szociális gondolatot" kívánják a történetszemlélet gerincévé tenni. Le kívánják bontani „a lelki-szellemi tényező javára megállapított rangsort s a nagy történetalkotó tényezők közé felveszik" — mintha eddig nem tartottuk volna számon — ,,a nem változó, hanem néha évezredeken át változatlanigj éstértényezőt." A fajiságot ésnépiséget állítják a történet középpontjába, a népiségtörténetet a szellemtörténet helyébe, de adósaink maradnak a két fogalom kifogástalan magyarázatával. A másik félen szellemtörténetinek nevezett, de az igazi historizmustól távolálló spekulációval valami elspiritualizált, ködös nemzetfogalmat állítanak szembe a népnemzet s egyszersmind a történeti nemzet fogalmával. A vérkeveredés közismert tényére hivatkozva, az ősidőkön túl kétségbevonják a fajták létezését s a mai népben és nemzetben pusztán életszemléleti, erkölcsi és akarati tényezők által meghatározott szellemi terméket látnak. Abból a helyes tételből, hogy: „a nemzet nem természeti képződmény, hanem szellemi alkotás", azt a téves következtetést vonják le, hogy: ,,a nemzetet nem a faj, nem az ethnikum konstituálja, hanem egyesegyedül öntudata és hivatástudata: a szellem." Bölcsen elhallgatják, hogy a nemzet keletkezésének, „konstituálásának" időpontjában még nyilvánvalóan csak a nép, illetőleg a népet kifejező közösség öntudatáról és hivatástudatáról lehet szó, mert ebből tüstént kiderülne a nemzet és az ethnikum összefüggése. Tagadják vagy csak egész korai stádiumban ismerik el a nemzet szerves összefüggését a néppel és fajjal. „A nemzetnek fajra, közös származásra alapítása — olvassuk — képtelenségekre vezet; az ősi magyar nemzet nem azonos egyik országlakó néppel — értsd a magyarral — sem,