Századok – 1943
Ismertetések - Levéltári útmutató. Tájékoztatás a magyar református egyház levéltárairól kibocsátott szabályrendeletekhez. Ism.: Ember Győző 125
SZ E M-LE 125 váriban; mik voltak az elvek az irományok, könyvanyag, a Ferenc József-egyetemnek szánt adományok és letétek elvitelében vagy otthagyásában stb., stb.). Jó, hogy a kötet hivatalos iratok közlésével örökíti meg az egyetem elvételének és 1940. évi átvételének lefolyását. Több itt nem volt szükséges. De az elvétel, általában az 1918/19. évi utolsó hónapok történetének s a budapesti életnek aprólékosan összegyűjtött anyaga és leírása megvan Schneller István hagyatékában: ezt most kellene kiadni vagy feldolgozni. Ahhoz csatlakozva az elvétel után Kolozsvárt működött egyetemi tanács irományai, a felekezetközi tanárképző működésének adatai, általában az egyetem ottani vergődése számos részesének eleven emlékei ma még hű képben tárhatnák fel az elvétel és a szegedi megnyitás között eltelt időt. Ezt az anyagot meg kell őrizni az utókor számára, de már most kell értékesíteni; a belőle kialakuló tanulságokat ismernie kellene minden kolozsvári tanárnak csakúgy, mint a régi kolozsvári éveknek és a szegedieknek történetét. Az ismertetett kötet jó tájékoztatás abban, amit nyújt; magára az egyetem történetére nézve azonban nem tette tárgytalanná a megnyitás 60. évfordulóján Szegeden kiadott ,,Visszapillantásában felvetett kérdéseimet (Acta Univ., Szeged 1932—33, fasc. II.). Mindazokban most is, most még inkább súlyos és sürgős tennivalókat látok. E díszes kötet azt bizonyítja, hogy csakugyan meg kell indítani gondos tervvel a részletes tanulmányokat. Ezt azért ismétlem, hogy hozzá fűzhessem: beleillik ez az Erdélyi Tudományos Intézet munkatervébe is, de nagy örömmel üdvözölnők, ha majd az egyetem veimé az egészet a kezébe. Az egyetemtől várjuk azt is, amit Szegeden néhai Buday Árpád végzett, amennyire módja nyilt rá: az egyetemről szóló román kiadványok figyelemmel kísérését, szigorúan igazságos megvizsgálását, a kolozsvári tanárokkal megismertetését és idegen nyelveken megbírálását. Talán meg is történik mindez, csak nem tudok róla. Örömmel ismerném el tájékozatlanságomat. Imre Sándor. Szemle. Levéltári útmutató. Tájékoztatás a magyarországi református egyház levéltárairól kibocsátott szabályrendeletekhez. (A magyarországi református egyház egyetemes konventjének hivatalos kiadványa.) Budapest 1941. 8° 86 I. — Amióta a történetírás nem elégszik meg az ú. n. politikai események ismertetésével, hanem vizsgálódását az emberi életnek korábban kevés figyelemre méltatott jelenségeire is kiterjeszti —• pl. a társadalmi és gazdasági fejlődésre, a településre, a népesség alakulására, a jogszolgáltatásra, a közigazgatásra, a vallásos érzületre, hogy csak néhányat említsek a sok közül - , a történet írott emlékeinek, mint eme jelenségek legfontosabb, sokszor egyedüli forrásainak, nemkülönben e források lelőhelyének, a levéltáraknak történelmi fontossága fokozatosan növekszik. A forrásanyag gyarapodásával a nyomtatásban való közzététel nem tudott lépést tartani, sőt, csodálatos módon, fordított arányiján fejlődött. A magyarországi forrásközlő történelmi folyóiratok: a Magyar Gazda-