Századok – 1943

Ismertetések - Mátrai László 117

TÖRTÉNETI IRODALOM 117 tésekor Szegeden kiadott, a 25 év történetét a második negyedszázad némely adatával kiegészítő munkája vezette a tárgyalásban, de saját szempontjait is érvényesíti. Figyelmet érdemel az az adata, hogy 540 nyomtatott bölcsészetdoktori dolgozat közül 104 volt erdélyi tárgyú s 18 foglalkozott a román nyelvvel és irodalommal. Az egyetem elvétele a határa e cikk anyagának; a román megszállás idején tervezett és megindított, de az idegen hatalom által csakhamar megakadályozott felekezetközi egyetemi együttműködés szép és bölcs gondolatának felemlítésével végződik. Még nehezebb volt a Mátrai László feladata, mert jóformán semmi anyagot sem találhatott az összeállításra. ,,A kolozsvári egyetem és az európai tudományosság" kapcsolataira igen kevesen gondoltak eddig, a tárgy különben is rendkívül elágazó és sokrétű; ez az összefoglalás nem egy embernek való. Ezt a szerző is nyiltan megmondja (206. 1.). A közlemény azonban így is jó szolgálatot tesz (pl. Brassai Sámuelről és Meltzl Hugóról jó volt elmondani már feledésbe merülő igazságokat), a többirányú kiegészítés szükségességét megérezteti, sok kérdést támaszt, a magyai' tudományos világnak az elődök iránt való tartozásaira eszméltethet. György Lajos tanulmánya (Az erdélyi könyvtárügy és a kolozsvári egyetemi könyvtár) e kérdésnek rendszeres feldolgozása. Nagyobb irodalom eredményei, hivatalos kiadványokban szétszórt és a szerző által levéltárból szerzett adatok világos képpé illeszkednek itt; Erdélyi Pál anyaggyüjteményét és kiadatlan töredékét is módja volt felhasználnia. Különösen érdekes a XVII. és XVIII. századi jezsuita főiskola könyvgyűjteményéről s a katolikus líceumi könyvtárnak 1872 előtti és az elszakítás alatti szerepéről, meg az idegen uralom könyvtári magatartásáról szóló, kevésbbé ismert tartalmú rész. Szabó T. Attila második közleménye az egyetem első, jórészt igen kezdetleges elhelyezését és a majdnem 10 év múlva kezdődött s a mult háború alatt megakadt építkezések történetét ismerteti régebbi hivatalos közlemények alapján; melléklete bemutatja az egyetem épületeinek és telkeinek az egyetemi gazdasági hivatal adatai alapján készített mai helyszínrajzát oly módon, hogy az 1919. és 1940. évi állapot, vagyis a román uralom alatt végbement változás (átalakítás, kiegészítés, új építés) is jól leolvasható. — Rudai Rezső cikke (Diákjóléti munka) az ifjúság anyagi gondozását 1872-től 1941-ig tárgyalja, tehát a szegedi 20 évről, a Kolozsvárt tanult magyar ifjúság segélyezéséről s a visszatérés után megindított gondoskodásról egyvégtében szól. Gáldi László nagyon érdekes cikke (Az erdélyi magyar tudományosság és a kolozsvári egyetem hatása a román tudományra) azt mutatja meg, hogy előbb a protestáns iskolák, majd a jezsuiták működése milyen indító hatású volt az erdélyi román szellemi életre s miként lett a magyar műveltség az erdélyi románok útján az egész román művelődésnek mozgatójává. Rámutat arra is, hogy 1872 .után az állami egyetemen minden korlátozás nélkül