Századok – 1943
Tanulmányok - BOTÁR IMRE: Szolnok agrártörténete a XIX. században 78
SZOLNOK AGRÁRTÖltTÉNETE Л XIX. SZÁZADBAN 101 körülmény, hogy 7 év múlva, mihelyt anyagi helyzetük kissé tisztázódott, ismét folyamodtak a rendezett tanács jogáért, s azt el is nyerték a belügyminisztertől.1 A 70-es és 80-as években a város a lakosságnak máimás megélhetési forrásokat is nyújtott, mint a 60-as években, amikor inkább csak az akkor folyamatban levő tiszaszabályozási munkálatok adtak kereseti lehetőséget a nincsteleneknek. A város 1876-ban véglegesen megyeszékhellyé lett s ezzel sok hivatal költözött oda; forgalmát jelentékeny mértékben növelték a vasúti fővonalakon kívül a Szolnokról kiinduló vicinális vasutak is, s az itt létesülő ipartelepeken (vasúti műhely, fatelepek, gőzmalmok) és a MÁV szolgálatában sokan találtak alkalmazást. A gazdaközönség életében azonban a döntő fordulatot az 1880. év hozta meg, amidőn végre tulajdonába jutott Alcsi-puszta. Láttuk, hogy a kincstártól magas bérösszeg fejében bírta az utóbbi évtizedekben ezt a pusztát, amely nélkül nem élhetett. Az államkincstárnak ekkor még számos birtoka volt az országban szerteszét, ezeket akarta most értékesíteni, hogy a szükséges nagy beruházásokhoz (vasútépítés, folyamszabá-. lyozás stb. terén) pénzt szerezzen. Tehát nem valami földbirtokpolitikai meggondolások vezették az államot, mikor birtokainak jórészét a 80-as években eladta, hanem tisztán financiális szempontok.2 Az állam az eladásra kerülő birtokok árát rendszerint az utolsó években fizetett haszonbérösszeg húszszorosában állapította meg. így történt Alcsi- és Szentiván-puszta esetében is.3 Á pénzügyminisztérium részéről Fejér Miklós miniszteri osztálytanácsos végezte a két puszta értékének megállapítását . Szerinte Alcsi az utolsó 12 év átlagában 36.000 frt brutto jövedelmet hozott a kincstárnak, tiszta jövedelme pedig (adó- és egyéb költségeket leszámítva) 26.500 frt-ra ment; 1 Szolnok jkve, 1873 okt. 8. 93. sz. 2 Az 1881. évi költségvetés melléklete: A pénzügyminiszter (gr. Szapáry Gyula) előterjesztése az állami javak eladásáról, III. 1. A teljesítendő beruházásokra szükséges összeget necsak kölcsönvett pénzből fedezze az állam, hanem használják fel erre a célra az állami jószágokat. De nem szabad oly tömegesen létesíteni, hogy ezáltal a földárak csökkenjenek. Azt mondja továbbá más helyen (Részletes kimutatás az állami javak eladásáról 1881-re, 75. 1.), hogy a jószágok megtartását fontos állami érdekek nem követelik s a bennök fekvő töke, mely ily formákban alig hajt. kamatot, a nagy kamatfizetéssel járó államadósságok törlesztésére lesz fordítható. 3 Részletes kimutatás az állami javak eladásáról (az 1881 -i költségvetés melléklete), fi. 1.
