Századok – 1943

Tanulmányok - BOTÁR IMRE: Szolnok agrártörténete a XIX. században 78

SZOLNOK AGRÁRTÖRTÉNETK A XIX. SZÁZADBAN 91 sítés egy hibájára is rá kell mutatnom: a terméketlen területet 98 holdban mutatja ki, holott 10 évvel később (1863-ban) 4340 holdban, 1882-ben pedig az új kataszter (de már Varsán y elcsatolása után) 2585 holdra teszi a földadó alá nem eső területet.1 Valószínű, hogy a gazdák szérűskertjeit minősítették kerteknek s a gazdákat ezek után is megadóztatták; e gazdasági udvarok alföldi szokás szerint a város belterületére estek. A Tisza, Zagyva medrét, mocsarait, árterét meg, úgy látszik,egyszerűen a legelőkhöz, rétekhez csapták, ahelyett, hogy a terméketlen területhez számították volna. Ilyen „csekély" tévedés van az első kataszterben. Művelési ágak Szántóföld. Rét, kert . Szőlő Legelő Erdő ...... Nádas .... Kataszt. hold 14313 h 813 D-öI 9692 „ 1452 „ 461 „ 1100 „ 13749 „ 1407 „ 75 „ — „ Tiszta jövedelem 1 hold után 5 frt 18 kr 2 „ 04 „ 2 „ 30 „ 1 „ 28 — „ 18 „ összesen 75824 frt 40 kr 20063 „ 42 „ 1157 „ 51 „ 20232 „ 57 „ 22 30 Terméketlen 38292 h 1572 D-öl 3 frt 13 kr 117301 frt 40 kr 38391 h 1263 D-öl Hasonlítsuk össze a szolnoki adatokat a kiszámított tiszta jövedelemnek holdankénti országos átlagával (szántóföld 5 frt 40, rét 4 frt 05, szőlő 10 frt 22, legelő 2 frt 02, nádas 2 frt 22).2

Látható, hogy a szolnoki szántóföldek megállapított tiszta jövedelme alig maradt el az országos átlag mögött. Nagy ellenben az eltérés a rétnél és a legelőnél: itt az országos átlag majdnem kétszerese a szolnokinak. Figyelembe veendő itt, hogy az ötvenes évek elején a Tisza ármentesítése még csak a kezdetén volt, s ezek az áradásnak kitett mocsaras rétek és legelők akkor tényleg nem voltak magasabb jövedelmezőségűnek minősíthetők. A szolnoki gazdák adója tehát a birtokukban levő szántóföldek után körülbelül az országos átlagnak felelt meg, ellenben az uraságok birtokában levő pusztákon a rétek és legelők után fizetett adó csak fele volt az országosnak. A szolnoki gazdák mindazonáltal 1854-től az áradásnak kitett Alcsi pusztáért ötvenszeresét fizették az 1848-ig lerótt bérösszegnek, 25.000 frt-ot a régi 500 frt helyett.3 1 Síolnoki pénzügyigazgatóság kataszteri irattára, Szolnok adós község földkönyve 1863-ból és 1882-ből. 2 Keleti K.: Telekadó és kataszter, 56. 1. s O. L. Ofner Statthalterei 745/1857.