Századok – 1942
Értekezések - SZIKLAY LÁSZLÓ: Egy felvidéki családi emlékkönyv a XIX. század elejéről. 65
66 SZIKLA V LÁSZLÓ lyessége európaszerte közismert, mégis messze sodorta tőlünk azokat a népeket, melyekkel mind a mai napig nehezen találjuk meg az újra-egyesülés alapjait. A romantikus nemzeti öntudat két alappillére: a történelem fölidézése és a népiesség elve, mint irodalmi-művészeti és politikai programm. Mind a magyarság, mind a nemzetiségek erre a két alappillérre építik föl modern értelemben vett nemzetiségi önállóságuk építményét. Természetes, hogy a rendi Magyarországon játszott államalkotó szerep biztosította a magyarságnak, hogy a maga nemzeti öntudatát hamarább kifejleszthesse, mint a többi kis nemzet a Kárpátok alján: sokkal könyebben meg tudta találni hagyományaitól modern nemzeti életéhez az egyenes utat, mint a szlovákok, szerbek, horvátok, románok, rutének stb. De még valami más is: a magyarság a nyugati romantikus-demokratikus nemzeti eszmét sokkal hamarább tudta átalakítani a maga arcára azzal, hogy a szülőföldhöz való ragaszkodással állította a rendi Magyarország eszméjének a helyébe a nemzeti Magyar ország gondolatát. A nemzetiségek kezdetben elzárkóznak a földhöz való ragaszkodás gondolatától: a Herderből kiinduló1 s a szlovák Kollár Jánosban megtestesülő szláv közösségi eszme, amely a hungarus-nemzetiségeknek legnagyobb tömbjét, a szlávokat keríti hatalmába a XIX. század első évtizedeiben, sokkal kevésbbé megfogható, hazán, szülőföldön felül álló s a közös nyelvre és vélt közös kultúrára alapozott nemzeti gondolatot hoz a rendi patriotizmus helyébe,2 s ezzel késlelteti az egyes hazai nemzetiségeknél a gyors társadalmi és szellemi kibontakozást. Ennek a következménye, hogy az a hazai nemesség, amelynek tagjai között kétségtelenül igen sok volt a nem-magyar fajiságú elem, éppen a reálisabb, megfoghatóbb s a rendi Magyarországot nemzeti állammá építeni akaró magyar nemzeti eszmében látta meg a rendi patriotizmus egyenes folytatását és szinte maradék nélkül csatlakozott a magyar nemzeti küzdelmekhez. Mint az addigi közélet vezetőrétege, a XIX. század első évtizedeiben is kezében tartotta a politikai és 1 A gondolatmenetet v. ö. szerző tanulmányával: Közvéleményünk és a nemzetiségi kérdés (kny. a Láthatár X. évf. 1. sz.-ból), 7—13. 1. — Rolf Schierenberger: Der politische Herder (Graz 1932). —- Josef Matth Die Bedeutung der deutschen Romantik für das nationale Erwachen der Slawen. Deutsche Hefte für Volksforschung 4. 1934. I. 2 Johann Kollár: Über die literarische Wechselseitigkeit zwischen den verschiedenen Stämmen und Mundarten der Slawischen Nation (Leipzig2 1844).
