Századok – 1942

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Emlékezés gróf Klebelsberg Kunó elnökségére. 384

DOMAWOVSZKV SÁNDOR az íxj tervek megvalósításában számba jöhetett. És mindenki őszinte bizalommal és várakozással telt örömmel fordult feléje. Otthon az íróasztalok mellett és a levéltárak és könyvtárak kutató termeiben megélénkült a munka, a zöld asztal mellett pedig folytak a megbeszélések, amelyek előtt Klebelsberg gróf saját otthonának dolgozó szobáját is megnyitotta. Hivatali munkájának bevégzése után esténként sűrűn kereste föl az ügyveztő alelnököt és a Századok szerkesztőjét. és mielőtt reggel hivatalba indult volna, gyakran fogadta őket otthonában egy-egy aktuális részletkérdés megbeszélésére. A bécsi levéltári anyag földolgozásának kérdése Bécsbe is elvitte, ahol Károlyi Árpáddal, a bécsi állami levéltár igazgatójával, valamint Szekfű Gyulával és Eckhart Ferenccel tanácskozott a megoldás lehetőségeiről. Ezenközben öltött először testet a konstantinápolyi követjelentések és a velencei dispaccik — a köztársaság bécsi követ jelentései — magyar vonatkozásai összegyűjtésének terve, amelyeknek a „Diplomáciai Emlékek" sorozatában kellett volna kiadásra kerülniük. Utóbb ez a terv „Törökkori Kútfők"-ké bővült ki. Ugyancsak a bécsi út tárgyalásaival lépett előtérbe a bécsi történeti kutatóintézet mikénti megszervezésének gondja. Míg a bécsi tervek még csak magból szöktek ki. az elsőszülött gyermek: az Üjabbkori Források már kialakították szervezetüket. Klebelsberg nemcsak vallotta azt. hogy ,,a magyar nemzetre most nem ünnepek, hanem dolgos hétköznapok várnak", de meg is valósította ezt a jelszót a Társulat életében. A sokágú előkészítő munka eredményeként kialakult az a szabályzat, amely Klebelsberg grófnak legszemélyesebb munkája s a munka irányítását és alapelveit, valamint az egyes szervek kötelességeit, szóval mindazt , amivel a munka színvonalát biztosítani kívánta, szigorúan meghatározta. Az április 25-i közgyűlés megnyitó beszédében már fölsorolta azokat, az osztályokat, amelyeket a vállalat irányítására alakított intézőbizottságban nemcsak a vállalat tagolására, hanem a munka különböző ágainak szakszerű ellenőrzése érdekében is szervezni akart. Akkor négy ilyen osztályról volt szó: 1. általános történeti, 2. közigazgatási. 3. vallási, művelődési és művészeti, 4. társadalmi és gazdasági. Az utóbbit azonban a végleges megvalósításnál külön társadalmi és külön gazdasági osztályra választotta szét. Ezen az alapon 1918 június 3-án a „Magyarország Ujabbkori Történetének Forrásai" vállalat intézőbizottsága József Ferenc királyi herceg úr őfensége védnöksége alatt, megtartotta alakuló ülését és megválasztotta bizottságait.