Századok – 1942

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Emlékezés gróf Klebelsberg Kunó elnökségére. 384

Emlékezés gróf Klebelsberg Kunó elnökségére. Tíz év arasznyi idő, de a mai kor perspektívájában fejlődésben és gondban többet jelent, mint azelőtt félszázad. Ha azonban ma Klebelsberg Kunó grófról akarok emlékezni, mint a Történelmi Társulat elnökéről, negyedszázadra kell visszatekintenem, hogy tizenötéves elnöki működését méltathassam. Nagy idő ez a feledés fátyla mögött, amelyet az azóta átélt sok gond és küzdelem sűrűbbre szőtt, mint bármikor azelőtt. Klebelsberg Kunó gróf eszmevilágáról és törekvéseiről már szólottam egyszer, 1935-ben, az emlékét őrző bizottság ülésén. A mostani évforduló alkalmából politikáját és jelentőségét szép könyvben méltatta Huszti József. Más oldalról akarom tehát megvilágítani a tárgyat. A cselekvő embert tetteiben, tervezgetéseitől a küzdelmeken át alkotásaiig akarnám végigkísérni, leszállni az ideák szférájából a föld göröngyeire, por, sár és verejték közé, ahol az ember harcait vívja és megmutatja, hogy kicsoda. Természetesen csak Társulatunk működésének szűkebb színfalai között. * A Magyar Történelmi Társulat a XX. század első évtizedében anyagi válságba jutott. Az évtized végén fizetési kötelezettségeinek teljesítése már nehézségekkel járt és egyes kiadványainak jelentékeny tételeit évről-évre a következő esztendőre kellett átvinnie. Közel 12.000 koronányi adósság gyülemlett föl. Amikor 1909 szeptember 26-ikán Thaly Kálmán első alelnök meghalt és az év végére Zsilinszky Mihály ügyvezető alelnök is lemondott, az új elnökségre nehéz föladat várt. Csánki Dezsőt még 1909 december 2-ikán rendkívüli közgyűlés választotta Thaly helyére. Zsilinszky helyére pedig 1910 márciusában Fejérpataky László került. Az ügyvezetést Csánki Dezső vette át s így ismét erős kézbe kerültek a Társulat ügyei, amelyek Szilágyi Sándor 1899 elején bekövetkezett halála óta egészen szétesőben voltak. Azóta nem volt senki, aki a Társulat egész