Századok – 1942

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd (II.) 377

Elnöki megnyitó beszéd. A Magyar Történelmi Társulat 1942 december 17-én tartott gr. Klebelsberg Kuno-emlókiilésén elmondotta Homan Bálint elnök. A magyar előidők tisztes hagyománya, pogány magyaroknak ősrégi szokása volt az ősök és a hősök tisztelete. A temetés után megült halotti tor s az elődök emlékét idéző emléktor, a torlás e korban vallásos áldozat. Felajánlásával a halott szellemét idézték, engesztelték, hogy a jóakaratát és a pártfogását megszerezzék. A tor alkalmával tartott áldomáson élte. folyásának elregélésével, hősi tetteinek a dicséretével magukat és fiaikat buzdították példájának a követésére. A keresztény hit befogadása után a pogány őskultusz vallásos szertartása elenyészett, de a holtak tisztelete s a torlás szokása keresztény formában tovább élt és élő szokás ma is. Gyakorta idézzük nagyjaink emlékét, hogy életmunkájukon elmélkedve okulást szerezzünk, példaadásukból ösztönzést merítsünk. Emléktorra gyűltünk ma is egybe. Emlékét idézzük most tízéve elköltözött elnökünknek, tudós kutatások megszervezőjének, munkánk másfél évtizeden át volt irányítójának. Gróf Klebelsberg Kuno emlékét idézzük, aki a Trianont követő időkben erőt, lelkesedést, hitet és bizalmat öntött a csüggedő tudósok lelkébe és a csonkaország mélységeiből a jövendő Nagy-Magyarországra szegezett tekintettel vetette alapját az új magyar művelődéspolitikának. * Az anyagi és szellemi művelődés egyenrangú erőtényezői a nemzeti életnek. Szervesen összefüggenek, de egyikük sem lehet a másiknak alárendelt függvénye, mert egészséges nem-