Századok – 1942
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyar köznemesség kialakulása. - 272
A MAGYAR. KÖZNEMESSÉG KIALAKl tÁSA 321 kiterjedő gondoskodását a következő esettej illusztrálhatjuk: Bátha comes érdemeiért, mivel nem volt fia, testvérét, Márkot jutalmazta meg, neki adván a Tenkus és Tika nevű várföldeket — valószínűleg Nógrád megyének Gömörrel határos részén —, egy erődítésre alkalmas heggyel együtt.1 A földek miatt azonban az új birtokos és a bolondóci várnépek közt viszályok törtek ki, amelyek azzal fenyegettek, hogy a nagyszámú várnép-elem szétszóródik. A király, hogy mindkét fél érdekeit megóvja, Márknak a vár céljaira hat ekealja földet biztosított, a többit meg a várnépeknek hagyta meg. Amidőn pedig a birtok kihasít cLSct GS сI beiktatás után kiderült, hogy védence, szegénysége miatt, a hegyet nem tudja fallal és árokkal körülvenni. 50 ezüst márkáért,, oly összegért, amelyet senki más nem adott volna meg, visszaváltotta azt tőle s 1247-ben Detre fia Mikó comesnek ajándékozta, nyilván a várépítés jogával, sőt kötelezettségével.2 űt, a Balassa-család ősét, már éppen úgy nem kellett a várépítésre ösztökélni, mint általában a főurakát sem. Ezek valamennyien szívesen emeltek várakat, hiszen uradalmaik gazdasági életét így határozottabban irányíthatták, népeik felett pedig a bíráskodás jogát teljesebben gyakorolhatták. A vár valósággal szimbóluma lett a nagybirtoknak, sőt támogatója abban a törekvésben, hogy minél nagyobb hatalomhoz jusson. Nem csodálható tehát, ha az egyéni érdekek és a király törekvései találkozásának eredményeképen a XIII. század második felében Magyarországon valósággal gomba módra nőttek ki a kővárak.3 optineret situ fortém, permutationis seu alio iusto titulo publicatus communiter alicui multitudini hominum deputaretur construendus vei, si similis locus sub regia existeret potestate, hiis similiter privatorum vel ecclesiarum aut prelatorum donaretur usui, ut hoc adhibito moderamine loca fortia semper illis deputarentur, per quorum providentiam constructa réfugia fierent plurium, que nullorum fuerant velpaucorum". István ifjabb király is hangsúlyozta, hogy apja,.castra, munitioncs et obstacula edixit edificari per singula et universa loca valida regni sui". (Uo. 310. 1.) 1 „cum monte quodam municioni apto in terra Тука existente". 2 Wenzel II. k. 194.1. A hely fekvésére Id. IIa В., Turul 1940, 70.1. 3 Karácsonyi idézett nagy munkája tájékoztat a várakról. Pl. a Kacsics-nemzetség várai nógrádmegyei birtokain: Hollókő, Somoskő, Baglyaskő, Salgó és Sztrahora (II. k. 276. 1.); vagy az Abanem várai: Bene vára, Oroszlánkő, Nána, Sirok a Mátrában, Amadé máskép Gönc vára, Szalánc Abaújban, Lipóc, Somos Sáros megyében, Nyeviczke Ungvár mellett és Kürii a Tiszánál (I. k. 37. 1.) — Gerevich Tibor szerint (Magyarország románkori emlékei, Budapest 1938, 123. s köv. 1.) már a tatárjárás előtt is épültek volna kővárak. Úgy gondoljuk azonban, bogy okleveles adatok hiányában pusztán a stílusjegyekből azért sem lehet egyes kővárak korai építésére követ-