Századok – 1942
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyar köznemesség kialakulása. - 272
280 MÂLYUSZ ELEMÉR igazolja, hogy a lándzsások helyzete — birtokuknak a hadiszolgálat végzésétől függését nem tekintve — egészen olyan, mint a XIII. század közepén élő nemeseké. Mielőtt levonnék a következtetést és felelnénk a kérdésre: miért n3r erték el a nobilis nevet, vessünk egy pillantást a jobbágyfiúk sorsának alakulására. Közöttük a turóci fennsíkot még II. Endre kedte felosztani, bizonyára a katonai szolgálat feltételével, azonban a nagyobb arányú telepítés IV. Béla nevéhez fűződik. Átlag két aratrumonként adott ő földet a leendő jobbágy fiúknak: részben bevándorló hospeseknek és az alsóbb társadalmi rétegekből kiemelteknek, részben szabad, de szegénysorsú magyaroknak, megvetve ily módon sok magyar lakosságú és a középkor folyamán magyar nevű kis falunak az alapját. A jobbágy fiúk a birtok fejében katonáskodtak s szolgálatukat úgy végezték, hogy valamennyien hadba vonultak. Például 1248-ban IV. Béla Namzalónak és négy fiának öt ekealja földet adott, avval a feltétellel, hogy valamennyien fejenként (ad capita sua) tartoznak a királyi seregben szolgálni, mint a többi turóci jobbágy fiú.1 Fegyverük a szokásos egyszeiű, könnyű felszerelés lehetett. Ezt az állapotot IV. Béla 1255-ben megváltoztatta, mégpedig a szepesi reform elvei szerint. Mint maga mondja, úgy találta, hogy egészen felesleges módon a kelleténél több jobbágyfiú van. Éppen ezért számukat negyvenre csökkentette. Azután pedig javarészüket felmentve a személyes hadbavonulás kötelezettsége alól, katonai szolgálatuk mértékét úgy állapította meg, hogy hatonként állítsanak ki egy páncélos vitézt (unum pancerratum). Turócból így alig hat-hét fegyveres vonult a királyi seregbe. Számuk később nagyobb lett, de csak azért, mert a telepítés 1255 után tovább folyt s újabb, meg újabb jobbágyfiú-cbaládok nyertek földet a megélhetésre. Változatlan maradt azonban a katonáskodás mértéke. Például 1258-ban IV. Béla a Vahot család ősét másodmagával földhöz juttatva, újból hangsúlyozta, hogy minden hat család köteles egy fegyverest felszerelni.2 A reform után okleveleink a jobbágyfiúkat 1 „sub ea libertate, ut singuli in exercitibus regiis ad capita , sua domino regi servire tenerentur, quemadirodum ceteri filii iobagionum ipsorum conprovinciales in armis servire regie excellencie consueverunt". Turóci registrum, 47. §. Történelmi Tár 1902, 218. 1. 2 „. . . ita tarnen, quod sicut populi de Thuroch, sic et ipsi de singulis sex mansionibus unum armatum ad suum regium exercitum mittere tenerentur". Ua. 6. §., uo. 198. 1.
