Századok – 1942
Tárca - LUKINICH IMRE: Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1941. évi működéséről 250
250 SZEMLE nagybirtokosainak életformáját: ezek nélkül sok jelenség értetlen maradhat. De gyakorlati szempontok is tanácsolják ezt a térben való kiterjesztést: egy család történeti emlékei t. i. legtöbbször nem elég bőségesek ahhoz, hogy belőlük az egykori életet a maga teljességében rekonstruálhassuk. így a kép hézagossá válik, s a hiányokat legfeljebb feltevésekkel tölthetjük ki — történeti valósággal csak akkor, ha ismerjük a környező családok vagy falvak életét, társadalmi helyzetét. A családtörténésznek mindig szüksége lesz a vidék településének rajzára, jellegére, így a településtörténet módszereire; viszont a településtörténet sem hagyhatja figyelmen kívül majd az ilyen társadalomtörténetté mélyült családtörténetek eredményeit, nem állhat meg e tények egyszerű regisztrálásánál: mikor, hogyan, kik telepedtek le az illető területen? E tekintetben idők folyamán majdnem mindenütt igen nagy változások állottak elő, elkerülhetetlen tehát a „miért" felvetése. Választ pedig rá legtöbbször csak az illető földön élt egykori eleven társadalom életéből lehet adni. így fonódik majd talán egyszer össze a családtörténeti és a településtörténeti kutatás. R. könyve jelentős kezdeményezés ebben az irányban. Gnoth Kálmán (Kolozsvár) Tárca. Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1941. évi működéséről. Az a küzdelem, mely világrészek között immár harmadik éve folyik és az abban résztvevő államalakulatok és nemzetek minden erejét és erőforrását igénybeveszi, természetszerűleg hatással van tudományos életünkre is. A háborúval együttjáró hiányok és megszorítások következményei elsősorban a tudományos életben szoktak mutatkozni, különösen ott, ahol valamely tudományszak művelése nem jár gyakorlatilag hasznosítható eredményekkel. Megértjük, hogy a nemzeti erőknek osztatlanul a háborús célok szolgálatában kell állaniok; megértjük, hogy szükség van megszorításokra és korlátozásokra és hogy meg kell nyugodnunk az életszínvonal átmeneti leszállításában is, mert mindezzel az orosz síkságokon folyó küzdelemnek reánk nézve kedvező kifejlődését segítjük elő. Mindezt szemmel tartva, Társulatunk az új lielyzettel szemben igyekezett alkalmazkodni a lehetőségekhez. Működését kisebb méretűre szabta, de így is tiszteletreméltó munkát tudott kifejteni. Tudott gondoskodni a történelmi kérdések iránt érdeklődő értelmiséggel való kapcsolatok ébrentartásáról és erre felolvasó üléseinket kívánta felhasználni; tudta folytatni forráskiadói tevékenységét, sőt gondja volt arra is, hogy néhány könyvkiadó társulat Társulatunk címe alatt és erkölcsi támogatásával olyan feldolgozásokat bocsásson közre, melyek, a magyar történelem kérdései iránt érdeklődő olvasóközönség igényeit vannak hivatva kielégíteni. Megállapíthatjuk, hogy egészben véve nem vigasztalan az a kép, mely a csendben működő Társulat tevékenységét tárja elénk egy nagy világégés közepette. A magyar társadalom, amely jól tudja, hogy Társulatunk a világháborút követő időkben elvesztette alaptőkéjét és most
