Századok – 1942

Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16

А К JH NEMZETEK TÖRTÉNETÍRÁSA 17 •számottevőbb rétegek hűbériségét is kialakították. De még ez a forrásanyag is módot ad arra, hogy a nyugati hűbériség értelmét a kölcsönös közvetlen érdekeken kívüli társadalmi tényekben keressük. .Mitteis jogtörténeti munkája1

, amely a rendiség előtti Európa különböző területeinek hűbérjogait vizsgálja, a hűbéri hűségben a „tartós viszonyt" látja lényegesnek; a hűbéres szerepe: saját teljesítményképességének megőrzése, a hűbér tárgyának megfelelő kezelése által is. Eredetileg nem is a szolgáltatásokra tekintettel; .eredetileg inkább negatív a kötelezettség, a hűbéresnek nem valami számítható, kikötött haszon miatt van értéke, hanem önmagában, a maga kiművelt, meggyökerezett, sokoldalúan teljesítőképes foglalatossága, állapota által. Amikor, általánosabban а IX. századtól, megszabott kötelezettségekké kezdett ez kialakulni, a hűbéresnek akkor is egyenesen kötelessége. hogy önálló megfontolással, bírálattal, esetleg ellenszegüléssel is fogadja a rendelkezéseket; felelősségteljes kötelesség ez, urának és sajátmagának szociális állapotát, jövőjét szem előtt tartva. Mitteis részben a katonáskodásnak önálló elhatározásra nevelő hatását látja az ilyen elvekben; de, úgy hisszük, sokkal mélyebb folyamatot fejeznek azok ki: \ a kialakult életvitelnek, foglalatosságnak elismerését, a szokásszerűség konkrét módszereihez kényszerülő alkalmazkodást, az ösztönös érdek visszaszorítását, az együttélés generációkra szóló hosszúlejáratú érdekeivel szemben.) Nem a hűségelv szabályoz, mert hiszen ki is tudná az ilyen megfoghatatlan elvet konkrét esetekre alkalmazni? A szokásszerű struktúra a lényeges, e nélkül minden pillanatban vad zűrzavarrá válhatna a legszebb hűséglelkület. A legjellemzőbb a hűségviszonyban mégis az, hogy eredetileg inkább csak személyes volt, dologi kapcsolat, hűbér java dalom nélkül, általában egymás jólétének biztosításával. S ha korán, már a IX. századtól, általánosodik is a hűbérviszonynak dologi megalapozása, ez a fejlődés eredeti területein, Közép-Franciaországban, kevésbbé vonatkozik anyagi, tárgyi javadalmakra, a föld, vagy más hasznosítható tárgy hűbéri birtoklására, hanem legalábbis ilyen fontosságú valamely állandó funkciónak, foglalatosságnak a hűbéres birtoklása is. Tehát a hivatalnoki funkcióé is; de egyébként is szinte határtalan alkalmazhatóság mindenféle foglalatosságra, mint pl. egy gabonaraktár kezelése, postalovak állítása, stb. Még a pénzüzletek kötésére szóló megbízatás is hűbérviszonnyá alakulhat. De a földbirtoknál is inkább maga a foglalatosság a hűbér dologi alapja, mint 1 H. Mitteis: Lehnrecht und Staatsgewalt (1933). Századok 1942. T—III.