Századok – 1942

Történeti irodalom - Fekete Nagy Antal; ld. Documenta. - Franz; Günther: Der dreissigjährige Krieg und das deutsche Volk. Ism.: Szabó István. 214

TÖRTÉNETI IRODALOM 2(217 pusztulás után végül is kedvező helyzetben volt: míg az előző századokban, sőt a következőben is milliós német tömegek vándoroltak ki a német országokból, most, amikor népisége erősítésére és megújulására volt szüksége, rokon népekből vagy éppen saját népéből nyerhetett pótlást. A szerző, aki néhány évvel ezelőtt megírta a német parasztháború történetét, külön fejezetet szentel a harmincéves háború társadalom- és gazdaságtörténeti következményeinek. E következmények messze terjedtek és súlyosak voltak. A gabona alacsony ára miatt a parasztbirtok anyagi válságba jutott s minthogy moratóriumot, mint a nagybirtok, nem nyerhetett el, nagy mértékben eladósodott; az adósság nem ritkán meghaladta a paraszt telkének értékét is. A parasztságnak addig meglehetősen mereven elkülönült rétegei között a társadalmi határok meglazultak s nagy helycsere folyt le, egyesek lesüllyedtek, mások felemelkedtek, sok telkes parasztgazda zsellérré lett s földjét ezután bérletként művelte — így adó nem terhelte (ez a jelenség a magyar fejlődésben már a XV. században gyakori volt) —, viszont városi polgárok is mentek ki falvakra. Mivel sok parasztbirtok gazda nélkül maradt s újra gazdára nem talált, növelte a Rittergut-ot, sok pedig egyházi birtokká lett. A Gutsherrschaft főleg az Elbától keletre terjeszkedett ki, itt a parasztföldek nagy mértékben megfogytak. ellenben gyarapodtak az uradalmi juhászatok. A paraszt társadalmi állása aláhanyatlott, egyes helyeken a paraszt valósággal tulajdonává lett a Gutsherrnek. A parasztság hanyatlása és a parasztkéz hiánya vezetett a különféle cselédkényszer-rendszabályokhoz, a parasztok kötelező telekfoglalásának kimondásához, a parasztbirtok tördelésének meggátlását célzó s a parasztok gyermekeinek paraszttelekre ültetését kimondó rendelkezésekhez. F. ugyan levéltári adatokat nem értékesített kitűnő munkájában, de nem is volt rá szüksége, mivel százai álltak rendelkezésére a felhasználható helytörténeti tanulmányoknak. Ezek a tanulmányok, amelyek a mindenfelé már régebben megalakult német helyi történeti társulatok és munkaszervezetek folyóirataiban és kiadványsorozataiban lettek közkinccsé, megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a F.-éhez hasonló rendszerező és összefoglaló munkálatoknál. A magyar kutatónak lehetetlen párhuzamra nem gondolnia: nálunk a helytörténeti irodalom a mult század második felében itt-ott megalakult regionális történeti társulatok és dicséretes kezdeményezéseik elsorvadása után évtizedek óta alig mutat fel egyebet jószándékú, de módszertelen műkedvelő vagy egyenesen üzleti szándékkal született selejtes kiadványoknál. Pedig arról, hogy a módszeresen kidolgozott legkülönfélébb helytörténeti tanulmányok nemcsak partikuláris értékűek s hogy jelentőségük nem merül ki a szülőföld megismertetésének tiszteletreméltó céljaiban, hanem egyetemes kérdések megoldását is lehetővé teszik, F. munkája is meggyőzően tanúskodik. Szabó István.