Századok – 1942

Történeti irodalom - Eckhart Ferenc: A szentkorona eszme története. Ism.: Deér József. 201

TÖRTÉNETI IRODALOM 2(201 és mi nem, csak a szláv és magyar történet beható ismerete alapján készülhetünk fel. Ameddig csak a német, francia, olasz, angol és spanyol viszonyokat hasonlítjuk össze, megbízható eredményre nem juthatunk, hiszen sohasem tudhatjuk, hogy mi ezekben a közös római, keresztény hagyomány, s hogy viszont mi írható a germán eredet javára. A régi frank birodalom határán túl azonban oly országok következnek, amelyeket nem-germán népek építettek fel, igaz, elkésve, a középkor elvei szerint. Ezek az országok, sajnos, M. részéről mostoha elbánásban részesültek. Az a kép, melyet pár lapon fest róluk, komoly tanulmányról tesz tanúbizonyságot, de nem alkalmas alkotmánytörténeti összehasonlításokra. Bármennyire is különösen hangzik, ki kell mondanunk, hogy Kelet- és Eszak-Európa kirekesztésével nincs és nem is lehet összehasonlító európai jogtörténet. A könyv végső célját, a germán alkotmányelemek jogfolytonosságának megállapítását M. nem érte el. Eredményei e téren a legkevésbbé elégíthetik ki az olvasót. Könyve mint európai alkotmánytörténet annál hasznosabban forgatható. M. helyesen írja, hogy a középkori állam igazi állam volt és hogy hibás képet rajzolt a jogtörténet, amikor a középkori államot késő-középkori német viszonyok alapján ítélte meg. Igaz, a középkor nem ismerte az elvont állameszményt, a középkori állam személyi kötöttségek rendszerén épült fel, ám ez még nem jelenti, hogy a személyi egyúttal magánjogi, vagy földesúri. (). Hintze nyomain haladva M. megkülönbözteti a középkori államot a hűbéri államtól. Nem ártana, ha a magyar historikusok könyvének ezeket a lapjait gyakran elolvasnák. M. fejtegetéseiből világosan kitűnik, hogy a hűbériség csak a régi frank területen terjedt el, vagy azokban az államokban, melyeket a normannok, vagy a keresztes lovagok „gyarmatosítottak". Anglia például csak a normann hódítás révén ismerkedett meg a hűbériséggel. Északon és Keleten, a szélső országokban hiányzik a hűbériség, a középkori állam itt is személyi jellegű, de nem hűbéri. Magyar viszonyokról szólva M. helyesbíti eddigi felfogását : a magyar hűbériség kérdését német könyvem alapján adja elő. Merő elírás, hogy Árpád a VII. században élt. Mint említettem, a kelet- és északeurópai államokról szóló fejezetek roppant szűkszavúak. Reméljük, hogy M. következő könyvében e szélső területeknek már nagvohb figyelmet fog szentelni, éppen az összehasonlító Studium érdekében. Yáczy Péter. Eck hart Ferenc: A szentkorona eszme története. Budapest 1941. Magyar Tudományos Akadémia. 8° 346 1. Ami eddig nehezen megfogható közjogi spekuláció tárgya, dogmatikusan fogalmazott merev tétel volt, az most a magyar államfejlődés hosszú folyamatába állítva a gondolatfolytonosság következetes és módszeres kutatása révén valósággá lett. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szentkorona eszméje E. müve által válik majd a mai és az elkövetkező magyar nemzedékek szellemi tulajdonává.