Századok – 1942

Történeti irodalom - Wass; Adolf: Herrschaft und Staat im deutschen Frühmittelalter. Ism.: Bónis György. 196

Történeti irodalom. Waas. Adolf: Herrschaft und Staat im deutschen Frühmittelalter. (Historische Studien, H. 335.) Berlin 1938. E. Ebering. 8° 371 1. W. újabb munkájában folytatja és kiegészíti azokat a kutatásokat, melyeket két évtizeddel ezelőtt „Vogtei und Bede in der deutschen Kaiserzeit" с. kétkötetes művében kezdett meg (1919, 1923.). Az előszó szerint W. reméli: „bizonyítani tudja, hogy a koraközépkor német állama tisztán germán elemeken épül, és pedig a Muntrechten az ő különböző megjelenési alakjaiban, s hogy csak az ősi név fénye maradt a római és karoling intézményekből." Ez a felismerés szerinte nemcsak a történettudomány, hanem a német nép mélyebb megismerése szempontjából is jelentős. Ennek a célkitűzésnek a szolgálatában áll a mű egész okfejtése, s annyira, hogy az tudományos munkában szokatlannak is mondható. Meglehetősen terjedelmes kérdésfelvetés után a Königsbann és a grófságok kialakulásával foglalkozik, majd az állam és magánhatalom viszonyát ismerteti a Középrajna vidékén, hogy végül eredményeinek terjedelmes felhasználásával kimutassa a koraközépkori német állam „muntherrlich", magánhatalmi jellegét. A magyar ismertető mindenekelőtt fordítási nehézségekbe ütközik. Nehéz nyelvünkön tolmácsolni egy olyan munkának megállapításait, amely nemcsak fogalmaiban, hanem kifejezéseiben is kerüli a nem-germán elemeket. Pedig ezeket a fogalmakat meg kell ismernünk, hogy W. művét megérthessük. A Munt-ra, W. középponti fogalmának magyar .megfelelőjére vonatkozóan néz '.ük meg Hajnik Imre Egyetemes európai jogtörténetét (5. kiad. Budapest 1899, 77. 1.), amelynek családjogi fejezetében a következőket olvassuk: „A nemzetség kebelében, mint véd-, jog- és békeközösségben, az egyes családtag szerepére szükségkép a nemzetségi védelem és béke szempontjának kellett irányadóvá válni. E védelmet muni (kéz) vagy mvndium-nak (defensio, tuitio, potestas) hívják, és a nemzetség tagjai ahhoz képest, amint védelmet nyújthatnak vagy arra még szorulnak, vagy annak önálló tagjai (selbstmundii) vagy annak védelme alatt állók (in mundio sunt) ... A mundium, melynek jelvénye a fegyver, a házi hatalom szempontjából volt ugyan szervezve, de nem oly szigorúan, mint az ős-római világban, mert tulajdonképeni hivatását az alatta állók védképességével elvesztette.