Századok – 1942

Értekezések - MEZŐSI KÁROLY: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. 179

194 mezősi károly újuló nyári nagy hadjáratok és a katonaság téli eltartása a legnagyobb szegénységet idézték elő Magyarországon. Egy bécsi kamarai tanácsos, Belchamps báró állapította meg, hogy ellenség és barát egyaránt fosztogatta, pusztította az országot. Rablás, kihágás, hatalmaskodás, hivatali hűtlenség húsz évig számtalanszor foglalkoztatta a bécsi államvezetőket, s mindezeknek áldozata a magyar lakosság volt. Ennyi szenvedés után igazán elkeserítőleg hatott a jns armorum követelése. A magyar lakosság megterhelését, a felszabadító) háborúk idején hozott áldozatait csupán egy példával kívánjuk megvilágítani. Egymagában is bű és megdöbbentő tájékoztatást nyújt a terhek nagyságáról az a kimutatás, mely feltünteti, hogy három magyar mezőváros: Kecskemét. Kőrös és Cegléd" Buda ostroma és visszafoglalása éveiben mit adott a császári katonaságnak. Kecskemét 1085-ben egymaga készpénzben 51.172 rhénes forintot, bort 972 frt, lovat 711 frt. bárányt 149 frt. gabonát (8823 kassai köbölnyit) 52.938 frt. árpát (4842 kassai köbölnyit) 14.526 frt értékben adott a katonaságnak. Ezen kívül Kecskemétet ez évben megterhelték 41.594 kenyérporcióval, mely 3 krajcárjával számítva 2490 forintot tesz ki. így Kecskemét összes katonai terhe 1685-ben, egy évben 122.961 rhénes'forintra rúgott. A következő évben 986 ökröt. 415 tehenet, borjút, 338 lovat. 3500 köböl gabonát. 3288köböl árpát, 16.596 frt készpénzt adott. Ezenkívül a tisztek erőszakkal elvittek lakosaitól pénzt és jószágokat. Mercy tábornoknak pl. egymagának 900 dukátot (= 3475 frt), Wöber kommisszáriusnak pedig 50 dukátot (187 frt) és 46 marhát kellett adniok. 1686-ban is 76.609 frt-ra rúgtak Kecskemét katonai terhei. 1692-ben, Várad visszafoglalásakor 1770 frt-ot adott. 1698-ban pedig. Arad építésére 7622 frt-ot kellett fizetnie. Kecskemét tehát a felszabadító háborúk idején az említett években egymaga 207.195 rhénes forinttal adózott a császári katonaságnak. Lakóinak nyomorát még tetézte, hogy ez időben a tatárok mezőikről minden marhát elhajtottak, sőt fiaikat és szolgáikat is, mintegy 400 embert magukkal hurcoltak Tatárországba. Krimbe és Bucsákba. Cegléd a felszabadító háborúk idején 15.033 forint értékű jószággal, gabonával, munkával támogatta a hadsereget. Kőrös terhei pedig 1684-től 1697-ig 112.280 frt 14 garasra emelkedtek. A körösiek szintén adtak lovat, marhát, élelmiszert, abrakot, készpénzt. A fel nem panaszolt terheken kívül Mercy tábornok extorziójára a körösieknek fizetniök kellett 329 aranyat, Heisler tábornoknak 200 aranyat, Rensinus kommisszáriusnak 310 aranyat. (1 arany = 4 frt.) A három alföldi város tehát