Századok – 1942
Értekezések - MEZŐSI KÁROLY: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. 179
180 MEZŐSI KÁROLY és a követendő birtokpolitika alapelveiben megállapodott, leszögezték, hogy a régi tulajdonosoknak sem ingyen engedik át birtokaikat, hanem bizonyos ellenszolgáltatás fejében.1 Ezt a felfogásukat arra alapították, s a magyar birtokosoknak is nyíltan tudomásukra hozták, hogy a császár az új szerzeményeken fekvő ..a háború jogán és igazságos fegyverekkel szerzett, vérrel felszabadított földeket legkevésbbé sem lenne köteles visszaadni."2 Ha mégis visszaadja, mint ahogy ezt magasabb érdekből a neo-acquista berendezési tervében is ajánlották I. Lipótnak, csupán királyi jóságból és kegyességből teszi.3 A birtokjog törvényes igazolásán, közterhek, adók elvállalásán és külön hűségeskün kívül tehát a magyar földbirtokosoknak a hangoztatott magas kegyelem ellenére még váltságdíjat is kellett fizetniök, hogy ezáltal hozzájáruljanak a császár mérhetetlen háborús kiadásainak fedezéséhez. Ezt a birtokváltságot nevezték fegyver jognak, jus armorumnak vagy jus neo-acquisticinék. Megfizetése után véglegesen elismerte a bécsi udvar a magyar földbirtokosok tulajdonjogát. Mindjárt a felszabadító háborúk kezdetén számítottak az udvari kamarában arra, hogy a magyar földesurak hamarosan jelentkezni fognak birtokaikért. Az 1684. évi tanácskozásokon szóbakerült már az a kérdés, hogy visszaadják-e ezeknek birtokaikat. Intrikának, enyhe magyar kifejezéssel szólva: fondorkodásnak nevezi a bécsi kamara a magyaroknak azt a törekvését, hogy régi tulajdonukat vissza akarják szerezni. Hogy pedig még idejében elejét vegyék a magyar rendek vagy érdekeltek, egyháziak és világiak eme jondorkodásának. kik a birtokokat, mint amelyek régtől fogva őket illetik, ismét maguknak szeretnék megszerezni, egyszerűen mindjárt tudtukra kellene adni — mondja a kamara tanácsának javaslata —, hogy jelenleg az egészet a háborúra fordítják, s ő császári felsége csak a béke megkötése után hoz kegyessége és jósága szerint további határozatot.4 1 Az új szerzemények tárgyában folyt első tárgyalásokról Id. H. Pálfy Ilona : A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. Domanovszky-Emlékkönyv (Budapest 1937). 2 A birtokok eladása és a birtokjog igazolása tárgyában 1690 aug. 11-én kiadott császári és királyi rendeletben: „licet hae jure belli, et justitia armorum acquisitae, nec non sanguine vindicatae terrae restitutioni minime sunt obnoxiae." О. L. (=Országos Levéltár), Kamarai It. Neoacquist. No. 1. 3 Kollonics Einrichtungswerkjében: „Zu . . . höheren Interesse in solche restitution ex pura dementia et Munificentia Regia aller -gnedigst willigen." Bécsi Nationalbibliothek, Kéziratgyűjtemény 8344. sz. 4 „Damit auch der intriga von denn Hangar. Ständen oder Particularn, so Geist, als Weidlichen, die Sich der Giitter, als Ihnen
