Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

A KIS NEMZETEK TÖRTÉNETÍRÁSA 7 a magyarral-lengyellel, s egyúttal a nyugatival, a franciával egyező formákban.1 De mintha itt aránylag nehezebben gyökereznék meg, mintha aránylag későn kezdődnék az okleveles gyakorlat is. Dániában például még a XIII. században is kevés a királyi kancelláriából kiadott oklevél, s ezeket is jórészt az oklevelet nyerő felek klerikusai állították ki. De ennek oka talán inkább az lehet, hogy a királyi udvar nem olyan egyedüli központ , mint Magyarországon, hanem a hűbéri képleteknek is megvoltak a maguk klerikus-szakemberei. Ezzel szemben a dán kancelláriától már a XIII. század első feléből országos birtokkataszterek maradtak fenn. Az északi klerikus-írásbeliség — ha ugyan helyesen ítéljük meg a tudomásunkra jutott szórványos említéseket — talán aránylag inkább általános összeírásokat és törvényszövegeket hagyott hátra e korai időkből maga után, mint esetről-esetre kiállított okleveleket. Már a XII. században és a XIII. századnak elején valamennyi skandináv nép, Izlandot is beleértve, írásbafoglalta az egyes vidékeken érvényes törvényszövegeket. A XIII. század végén pedig a királyi törvényhozás, a svédeknél, norvégoknál csaknem azonos években, igyekezett írásban megfogalmazni a megindult rendi elvonatkozás folytán keletkezett új társadalomviszonyokat. Mint ahogyan Angliában, de MagyarorszagonTs az általános európai társadalmi hullámverés eredménye a Magna Charta és az Aranybulla törvényhozása, — természetesen igen eltérő tartalommal és mélységgel. Az északi nemzeteknél bizonyára az ősi népi törvényhozás az alapja az ilyen összefoglaló szövegezéseknek; a paraszt-intellektuálizmus korán megkezdte mindannak racionálisabb megfogalmazását, ami szokásszerű forma és szabályozás az élet kicsiny viszonyaiban kialakult. Ha igaz az a sejtelmünk, hogy az ilyen összefoglaló szövegezések mellett maga az okleveles gyakorlat aránylag vonakodva indult meg, úgy ez bizonyára annak a jele, hogy az ősi paraszt-intellektüálizmus továbbra is ellátta a széles társadalom ilyenfajta igényeit. Szinte úgy tűnik fel, hogy a felsőbb rendi rétegeződés mellett, amit az új klerikusság öntött jogi fogalmakba, önmagában megállott egy alsóbb rendi társadalom is, külön sajátos intellektuálizmussal. A papnak valóban még sokáig konkurrense a lagmann, a törvényember. A plébániák eleinte erősen a helyi parasztautonómiák hatása alá kerültek, csak a XII. századvégétől kezdenek szilárdabban beletagolódni a püspökség kereteibe. De még a püspök is megosztja egyideig 1 Hildebrand — Börtzell — Wieselgren : Svenska skriftprof (Stockholm 1894).