Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

154 HAJNAL ISTVÁN" családüzem leromlik, megszűnhetik kiváltsága. Ha idegen kézre jut valamely ilyen birtok, csak generációk multán illeti meg az új tulajdonost az Odel-jog, akkor, amikor a szomszédság elismerését a vezetőszerepre kiérdemelte. Az Odel-gazda csak a „kerítésen belüli" művelt földnek tulajdonosa, a külső területeken, a közföldeken, legelőkön, erdőkön hagyományosan kialakult foglalatosságok, részesedések jogával, hasonlóan más szokásszerúen kiképződött paraszthelyekhez; de nagyobb arányai, kiemelkedő szerepe a szomszédság bonyolult egymásbailleszkedésének vezetőjévé teszik. A nemességgel együtt bizonyos lovagi életformákban vesz részt a katonáskodásban is (,,Rossdienste des Adels und des Odels1'). De a rendi képviseletben is részesedik, ini-nt általában, határozatlan körvonalakban, az egész skandináv parasztság is, egész Európa csodálatára időnkint egy negyedik kúriát alakítván. A norvég Odel-réteg alatt sorakoznak a szabad birtokos- és bérlőparasztok. A rabszolgaságot a szokásszerű viszonyok elvi általánosítása itt is véglegesen eltüntette. A parasztság helyi képviseleteket is alakított ; ezt a ,,thing"-et azonban nem az egyenlő tagok szavazó demokráciája, hanem a hagyományosan elismert családok tekintélye vezeti. Az alsóbb, helyi thing-ben való részvételből a nemességet kizárták, viszont a vidékiek magasabb thing-jeibe és az országos rendi gyűlésbe küldött képviselők kiválasztásához a közvetlen felsőségű nemességgel való megegyezés volt szükséges. A nemesnek semmi joga a paraszt személyére, tehát nincs valóságos függésviszony, még annyira sem, mint nyugaton; a parasztnumkát is csak a thing közvetítésével, tehát inkább csak közérdekű célokra, vehette a nemes igénybe. A vagyonbecslés, adókivetés is a thing küldötteinek közreműködésével történt. A rendi elvonatkozás tehát itten nem az erősebbek érdekegyüttesének felülkerekedése, hanem inkább a szokásszerűvezető életformák egymásra találása. A jövendő századok története mégis szélsőségek hirtelen váltakozásait mutatja; a felsőbb rétegek érdekszövetségeit, majd erős királyságot az alsóbb rétegekkel szövetségben; egyszer köztársaság, máskor teljes abszolutizmus. Különösen a svédeknél néha magas eszmékért, máskor kialkudott bérért háborús nagyvállalkozásokká egyesítik így a társadalom erőit. Időnkint mindhárom skandináv országot egyetlen hatalmi szervezetté egyesíti a határokon átnyúló rendi érdekközösség; ilyen expanzív birodalmi egyesülés jellemző egyébként a középkorvégi magyar-lengyel fejlődésre is. De a békemunkát is mintha a nyugatinál élesebb felső vállalkozás-szervezetek jellemeznék, különösen a nyersanyag, a fa és a vasérc európai kereskedelmi