Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

a kis nemzetek történetírása 135 ságnak és a nemességnek isfMindegyik rend még szétbonthatatlan összefüggésekben él a természet talaján dolgozó parasztsággal. A rendi életformáknak egymással való kapcsolódása, s a különböző rendi formáknak egymástól való elkülönülése mélységes összefüggések feldolgozását kívánja: sajátos intellektualizmusnak kell kialakulnia, hogy ez az elvonatkozás végbemehessen. A születésnek elve alapvető szemponttá válik, de az életforma hagyományozása és gyakorlása a lényeges; a születés inkább csak azért, mert a család a hagvományozásnak legtermészetesebb üzeme. Ezért nem lehet nyugateurópai fogalmak szerinti rendiségnek nevezni minden társadalmat, amelyben sziiletésrétegeÏT helyezkednek el egymás fölött; másrészt olyanokat sem, amelyekben a katonai, papi rétegek, vagy a vagyon szerint kialakult rétegek a családüzemek folytonossága nélkül különülnek el egymástól, mindegyik érdekszövetségben a magához hasonlókkal. (A nyugateuxópai rendiség nem megrögződés, hanem örökös belső mozgás, fejlődés, a társadalomviszonyok -nak egyre fokozódó szakszerű intellektuális feldolgozódása.i Az orosz rendiség kétségtelenül a nyugati társadalomialajjal való összefüggésben alakult ki, mint már az az érdekkel átitatott rendi rétegződés is, amit elég zavaros körvonalakban a későközépkori bizánci társadalomban tapasztalhatni. De az orosz alakulás a részletekre nézve is igen tanulságos, a fejlődéstudományt általános törvényszerűségekre figyelmezteti. A későközépkori orosz rendiség, ugyanis nem az első rendi elvonatkozás az orosz történetben, hanem csak a nyugati összefüggések következtében végső győzelme egy már többször megismétlődött folyamatnak. A kievi korszakban a fejedelem tulajdonképen a harcos:

kereskedő kíséretre támaszkodva uralkodott a városból a vidéken. Bizonyára elevenebb, s főként gazdagabb, ragyogóbb kultúrélet, mint a korabeli magyar vagy lengyel társadalmakban, de pár generáció multán a harcias kereskedővállalkozások rétege rokonságok érdekszövetségévé vált, szétosztódva a kievi fejedelmi rokonságból kikerült részfejedelemségekben, a parasztság és a rabszolgák nyakán élősködve. Bonyolult genealógiák támasztják alá ezt a félig-meddig nemességnek nevezhető, mind merevebbé váló érdekközösséget. Pedig a görögkeleti papság, az mtellektuálizmus képviselője, eleven irodalmat fejlesztett ki, mára XI. században következetes fordító tevékenységgel, a szláv irodalmi nyelv kialakításával. De maga a metropolita mondta ekkor: ne az ország szokásait kövessétek, hanem az egyház törvényeit. А/. életközei méltányosság helyett elvont elgondolások: különös, de a magas elviség enge-