Századok – 1942

Szemle - Szauder József: Faludi udvari embere. Ism.: Tóth László. 120

120 szemlu sége elég nagy hozzá, hogy ítéletet is mondhasson a dolgokról. Azok; közül a ritka utazók közül való, akik nemcsak magukat jellemzik azzal, amit mondanak, és meglátnak. Az egykorú irodalomból ugyan ő is sok ostobaságot vesz át, így Tröstler „Das Alt- und Neu-Teutsche Dacia" (Nürnberg 1666) c. művéből, főként az erdélyi nemzetek, múltjára vonatkozólag, azonban ez legkevésbbé sem rontja le tapasztalatainak értékét. Munkája felbecsülhetetlenül értékes magyar művelődéstörténeti szempontból. A naplót B. mindenre ügyelő pompás jegyzetei kísérik. Benda Kálmán. (»alanthai és fraknói gróf Esterházy Antal levelei feleségéhez, gróf Xigrelli Mária Annához 1701—1706. Nyomtatás alá rendezte, jegyzetekkel ellátta és a bevezetést írta: Szabó István. Budapest 1940. Sárkány ny. 8° 160 (2) 1., 6 t. — Újkori történetünkben kevés családnak jutott olyan nagy szerep, mint az Esterházyaknak. Annál sajnálatosabb, hogy a családra vonatkozó páratlan értékű és bőségű forrásanyagból eddig csak elenyészően csekély töredék látott napvilágot. Ebben a tekintetben tehát örömmel kell üdvözölni ezt a kis kötetet, amely gróf Esterházy Móric kezdeményezésére és Sz. gondozásában II. Rákóczi Ferenc híres tábornokának 68 levelét közli. Esterházy Antal Miklós nádornak, a család tulajdonképeni megalapítójának volt az unokája, egyéniségében azonban igen-igen messze szakadt attól. A nádor hatalmas és gazdag-lelkiségű, erős és megingathatatlan egyéniségével ellentétben a császári ezredes, majd kuruc generális jelleme meglehetősen kevés szálból szövődött s nagyatyja föltétlen: egyenessége és minden áron való kitartása helyett előre megrendezett elfogattatással csatlakozott Rákócziékhoz. Az egyéniség egyszerűségében található annak az oka, hogy a közölt levelek nem sok újat adnak a kutatás számára. Inkább csak a Rákóczi-felkelés néhány kisebb jelentőségű részletkérdésének, csaták körülményeinek tisztázásához, valamint Esterházy Antal emberi vonásainak közelebbi megismeréséhez járulnak hozzá s néhány jellemző adattal gyarapítják a kor arisztokráciájának életéről való ismereteinket. Az eseménytörténeti részletkérdéseket Sz. nagy szorgalommal összeállított, igen részletes, sokszor talán túlságosan is részletes jegyzeteléssel világítja meg. A magyarázatokat mindenkor ezek a levelekhez csatolt jegyzetek közlik, éppen ezért a kiadvány bevezetése inkább csak családtörténeti vonatkozásokat és egészen rövidre fogott életrajzot tartalmaz. A levelek közlése 1702-től kezdve kronológiai sorrendben történik; a három időrendben első, 1701-ből származó levelet, amelyeknél a címzett teljes bizonyossággal nem volt azonosítható, a függelék tartalmazza. Csapodi Csaba. Szauder József: Falndi udvari embere. Pécs 1941. 8° 66 1. A magyar barokk irodalom történetében eddig is előkelő hely illette meg Faludi Ferencet, de a magyar történetírás eddig kevés figyelemre; méltatta a magyar barokk szellemnek ezt a jellegzetes kifejezőjét. Sz. most érdekes és eredményes kísérletet tesz Faludi barokk szellemiségének határozott körvonalazására. Megállapítja, hogy mit köszönhetett Rómának és az olasz irodalmi hatásnak. Igen érdekes, hogy későbbi munkáiban már mennyire kifejezésre jut a barokk szellem hanyatlásának tudata. Ekkor fordul érdeklődése a hanyatló spanyol barokk világ filozófusa, Grácián (1601—1658) felé, akinek főművét, az Oraculo Manuelt, Schopenhauer ültette át német nyelvre. A spanyol „desengano" józan életbölcselete és racionalizmusa Faludi átdolgozásában lengi át a hanyatló magyar barokkvilágot is, a nélkül, hogy a barokk társadalom felbomlását feltartóztatni képes lett volna..