Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 1

А К JH NEMZETEK TÖRTÉNETÍRÁSA 3 national des Sciences Historiques ülésén. Ez a Komité a történettudomány nemzetközi szervezetének orgánuma volt, a világ 44 tagállamának képviselőivel, Párisban állandó titkársággal. A szervezet keretei között állandó bizottságok foglalkoztak egyes közös érdekű kérdésekkel (levéltárügy, történeti demográfia, rendi gyűlések, alkotmányok, banktörténetstb.). 1938-ban pl.bizottság alakult a kölcsönös vádaskodás kiküszöbölésére a német és a francia történeti tankönyvekből. Az évnegyedes ,,Bulletin of the International Committee of Historical Sciences" (1938-ban a X. kötet) beszámolókat közölt a szervezet munkájáról. Az ötévenként tartott nemzetközi történészkongresszusok előadásainak kivonatai külön kötetekben jelentek meg, érdekes, változatos áttekintést nyújtván az egyes problémák kutatásának állásáról, újak felvetődéséről világszerte. 1926-tól kezdve, mindig pár évet összefoglalva, hatalmas kötetekben adta ki a Komité a történetirodalom közös bibliográfiáját, nem nemzetek szerinti, hanem közös tárgyi beosztásban (International Bibliography of Historical Sciences). Kiadta a világon megjelenő történeti érdekű folyóiratok jegyzékét, számra mintegy 2100-ét. Egyes kérdésekről is adott ki könyvészetet (pl. gyarmattörténet, nagy utazások-felfedezések stb.). A bizottságok munkájával kapcsolatban összefoglaló áttekintéseket is egyes kérdésekről (rendi gyűlések, középkori korporációk, modern alkotmányok, nemzetiség, közbankok történetéről stb.). Az érdeklődés a nemzetközi szervezet iránt eleven volt, de nem hathatós. A--kongresszusok nagyarány úak voltak, a kiadványok azonban kevéssé terjedtek. Az évnegyedes Bulletin-nek alig volt párszáz előfizetője, s ezek jórésze is, persze, hivatalból. A Rockefeller-alap ideiglenes támogatásából s az egyes kormányok által fizetett tagsági díjakból élt a szervezet. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen minden szellemtudománynak hasonló az exisztenciája. De, amennyire áttekinthetni, a szakirodalom is kevéssé használta ezeket a nemzetközi kiadványokat; minden szakma és minden nemzet, sőt minden tudós is külön alakítja ki saját céljaira a kutatás felszerelkedését. A kevéssé elterjedt nyelvek történetének világnyelveken való ismertetésére szánt kiadványok szerkesztését A. Friis dán tudós vállalta A. E. Christensen segítségével. A tervezet szerint a részvevő nemzetek megbízottai közös megegyezéssel válogatnák ki azokat a fontosabb műveket, amiket teljes egészükben lefordítva adnának ki; ezenkívül közös periodikus kiadványokban ismertetnék kivonatosan az 1926. évtől megjelent irodalmat tárgyi s nem nemzetek szerinti csoportosítás-