Századok – 1941

Történeti irodalom - Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Ism.: Varga Zoltán 82 - Mályusz Elemér: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Ism.: Varga Zoltán 82

ti 2 TÖRTÉNETI IRODALOM erős szervezetű fiai rendkívüli nehézségek között, gyakran koplalva végezték itt tanulmányaikat. De bármilyen nehézségekkel kellett is megküzdeniök, a protestáns prédikátori hivatal elnyerésének reménye mégis rendkívüli erővel vonzotta őket, mert, ha társadalmi tekintély és anyagi erőgyűjtés terén fényes lehetőségek nem is kínálkoztak, mégis ez volt számukra az érvényesülés, a társadalmi felemelkedés egyetlen útja. De nemcsak a jobbágyságra gyakorolt a prédikátori hivatal elnyerésének reménye különleges vonzóerőt, hanem a műveltség és gazdasági szint tekintetében tőle alig különböző kisnemességre is. A társadalmi felemelkedés azután az életformák terén is bizonyos asszimilálódást eredményezett. A nemesi származású prédikátorokhoz való alkalmazkodás, nemesi családok sarjaival kötött házasság s maguknak az egyházi fórumoknak a prédikátorfiak továbbtanulását, vagy legalább ipari pályákra való kitaníttatását sürgető rendelkezései a jobbágyszármazású lelkipásztorokat és családjukat egyaránt magasabb életformák elsajátítására ösztönözték. A felemelkedés vágya nagyarányú szellemi túltermelésre vezetett s jellemző, hogy a diákság felsőbb tanulmányokra özönlő tömegeivel szemben minden redukciós kísérlet hajótörést szenvedett. Ε nagyarányú túltermelés ebben az egyház ügyeivel hivatásszerűen foglalkozó rétegben természetszerű társadalmi differenciálódásra vezetett. M. mélyenjáró elemzéssel bogozza ki a kialakuló különböző csoportokat a külföldet járt szuperintendensektől, professzoroktól és tekintélyesebb prédikátoroktól le az egyszerű falusi nótáriusig s meghatározza társadalomtörténeti és egyháztörténeti jelentőségüket. De helyet kap e fejezetben a gyülekezet és lelkipásztor viszonyának tárgyalása is. Ugyancsak társadalomtörténeti szempontok alkalmazásával vizsgálja meg a vezető nemesi társadalom egyházi irányító szerepének kialakulását. M. alapos fejtegetésekben mutat rá arra, hogy II. Józsefre, vallási világképének s egyházpolitikai nézeteinek kialakulására az eddig közkeletű felfogással szemben nem a francia felvilágosodás eszméi hatottak. Bár ismerte a francia felvilágosodás filozófusait, gondolatkörükbe — éppen úgy, mint az angol felvilágosodás képviselőiébe sem — nem tudott beleilleszkedni. Gondolkodásának kifejlődésére sokkal mélyebb hatással volt a természetjogi tanítás német földön megfogalmazott formája. Elsősorban Pufendorf eszméi hatottak rá termékenyítőleg. Az ő gondolataival részben tanára Beck Keresztély ismertette meg ; tankönyvének gerincét Pufendorf „De officio hominis et civis secundum legem naturalem" című művének gondolatai alkották. A természetjogi tanulmányokkal nagy lelkesedéssel foglalkozó ifjú trónörökös azonban nemcsak másodkézből, tanára közvetítésével ismerkedett meg a német állambölcselő tanításával, hanem minden bizonnyal közvetlen tanulmányozásból is. József nézeteinek és Pufendorf tanításainak nemcsak gondolati, hanem sokszor szószerinti hasonlósága azt mutatja, hogy több hasonló természetű munkán kívül Pufendorf : ,,De habitu religionis christianae ad vitám civilem" c. művét is alaposan áttanulmányozta.