Századok – 1941

Értekezések - PÁSZTOR LAJOS: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában - 39

4 fi PÁSZTOR LAJOS mint egyházszónok, kezdetben ellensége volt a domonkosoknak s sokízben támadta azokat. Elete utolsó évében azonban oly szeretettel telt el a rend iránt, hogy lemond a plébániájáról is s a kolostorba költözik, odaajándékozva minden vagyonát. Adományai között szerepel többek között 10 könyv s egy „igen szép és nemes munkájú kereszttel" díszített miseruha is. Miután nagy bűnbánattal és alázattal bocsánatot kér a szerzetesektől, ő is, mint a többi plébános — akik adományokat adtak a segesvári konventnek — a rend ruhájában Szent Domonkos oltára előtt temetteti el magát.1 A halál előtt valamelyik koldulórend ruháját felöltem külföldön igen elterjedt szokás volt. Magyarországon nemcsak a koldulórendek, de a pálosrend ruháját is felöltik egyes a renddel közelebbi kapcsolatban álló hívők s úgy temettetik el magukat.2 Arra nézve, hogy Magyarországra is vonatkoztathatók-e azok a vádak, amelyeket Wiclif e szokással kapcsolatban emelt a ferencesek ellen, vagyis hogy azt tanítják : aki Szent Eerenc ruhájában hal meg, az üdvözül Szent Ferenc erényeinek érdeme miatt, — nincs adatunk.3 A régebbi szerzetesrendek mélyebben bele vannak gyökerezve a korábbi szerzetesi célkitűzésekbe. Egyrészük még a reformáció előtt is azok szellemében óhajt működni. A pálosok és a karthauziak azonban közeledtek az új eszmékhez. A pálosok és a karthauziak nem lettek ugyan vándorapostolok, de mindkét rend aktív lelkipásztori tevékenységet. is folytat kolostorai körül. A változás 'a pálosoknál korábban következett be s jelentősebb is. A koldulórendekkel szinte egyidőben keletkezett magyar eredetű pálosrend megalakulása mutatja, hogy a katolikus vallás eszményei a XIII. századra már valóban meggyökereztek a magyar nép lelkében. A kezdetben remeteéletet élő rend már a XIV. században is végez lelkipásztori teendőket, de tagjai csak a XV. század első felében kaptak engedélyt világiakat gyóntatni és bárhol is szónokolni. A szemlélődő élet és a tevékeny élet ellentétesnek látszó ideálja oly csodálatos harmóniába olvad egybe a pálos szerzetesek életében, mint egyetlen más szerzetesrendében sem. A pálosok magyar rendjét magáénak érzi az egész magyaiság. S az elődök szokását a rend támo-1 Harsányi i. m. 321. 1. — Magyar Könyvszemle 1890, 53. I. — Archiv für Siebenbürg. Landeskunde Ν. F. XIV. 324. 1. — Magvar Sion V. 600., 607., 663. 1. — Egyháztört. Emi. I. 24—25. 1. 2 Toldy : Anaîecta Monument», 219—21. 1. — Gregorius Gyöngyösi : Vitae fratrum horemitarum S. Pauli. (Kézirat az Egyetemi Könyvtárban.) 168. 1. 3 L. Gougaud : Dévotions et pratiques ascétiques au movenâge (Paris 1925), 129—137. 1.