Századok – 1941

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Lónyay Menyhért közös pénzügyminisztersége 1870–1871 363

LÓNYAY KÖZÖS PÉNZÜGY MINISZTKR8ÉGK 395 hogy az aktiva legnagyobb részben magyarországi, stájer­országi és párisi ingatlanokból áll, amelyeket eló'bb vagy értékesíteni kell, vagy jelzáloghitellel meg kell terhelni. Ezen a téren viszont az a nehézség, hogy ezek a birtokok első helyen a bécsi Angol-Osztrák bank 9 milliós követelésével vannak megterhelve. Mindenekelőtt tehát az Angol-Osztrák bankkal kell a kérdést rendezni, azután elintézni az egész csődtömeg felszámolását olyan módon, hogy a Thurn-Taxis -család minden kötelezettségtől megszabaduljon és lehetőleg vissza is kapjon valamit befektetett tőkéjéből. Lónyay tehát minden nehézség ellenére az általános kiegyezés mellett fog­lalt állást és június elején ilyen javaslatot terjesztett az uralkodó elé. Ferenc József elfogadta előterjesztését és a terv kivitelével Lónyay elnöklete alatt egy háromtagú bizottságot bízott meg. A háromtagú bizottság, amelynek Lónyay elnöklete alatt Larisch volt osztrák pénzügyminiszter és Wrbna gróf voltak tagjai, 1871 július 7-én tartotta első ülését, amelyben a békés kiegyezés mellett foglalt állást és az uralkodónak a hercegi meghatalmazottakkal szemben erélyes fellépést tanácsolt. Előterjesztésük alapján Ferenc József Thurn-Taxis herceg megbízottait 11-ére Bécsbe kérette a megbeszélések megkez­désére. Ez az első közös tárgyalás azonban nem vezetett eredményre. Dörnberg és Gruben kitartottak régi felfogásuk mellett; ragaszkodtak azon nézetükhöz, hogy mivel Thur-Taxis herceg minden kötelezettségének eleget tett, nyugodt lelkiismerettel maradhat a törvény alapján és nincs szük­sége egyezkedésre. Lónyaynak nem sikerült megértetni velük, hogy ez az álláspont milyen nagy kockázattal jár a nélkül, hogy valamilyen előnyt igérne, és így a két tárgyaló fél semmivel sem közeledett egymáshoz. Lónyay azonban nem volt az az ember, akit a felmerülő nehézségek egykönnyen visszariaszthatnak. Miután az első tanácskozás sikertelenségéről uralkodójának beszámolt és tőle felhatalmazást kapott további tárgyalásokra, 12-én hosz­szasan tárgyalt külön Grubennel. Lassan mutatkozott némi eredmény. Gruben engedett addigi merevségéből és a követ­kező napon összeülő két bizottság előtt hajlandónak nyilat­kozott bizonyos egyezkedés megindítására. Míg azonban Lónyay szerint Thurn-Taxis hercegnek, a Langrand-Dumon­ceau hitelezőknek, az Angol-Osztrák banknak egyaránt csak előnyére szolgálhatott az általános békés megegyezés, a her­cegi megbízottak csupán az Industriellel óhajtottak tárgya­lásba bocsátkozni, de még mindig az 1868-i szerződés elis­mertetése céljából. Hozzájárultak volna továbbá ahhoz is,

Next

/
Thumbnails
Contents