Századok – 1941

Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Lónyay Menyhért közös pénzügyminisztersége 1870–1871 363

LÓNYAY KÖZÖS PÉNZÜGY MINISZTKR8ÉGK 365 irányadónak tekintenie. Az ott megállapított feladatok ellá­tása pedig nem igényelt nagy személyzetet. Becke eredeti terve szerint a teendők elvégzéséhez elegendő egyrészt egy úgynevezett ..központi vezetéshez" tartozó elnöki osztály és négy külön osztály, másrészt a központi pénztár és számosz­tálya. Ezek mellett külön működött volna a legfelső szám­szék. Tervét az 1868 első hónapjaiban először összeült dele­gációk bírálatának hatása alatt kénytelen volt némileg módosítani. A delegációk álláspontja ugyanis az volt. hogy a közös pénzügyminisztérium csupán közvetítő pénzügyi téren a két országos kormány és a közös kormány között, a hozzákerült ügyekkel csak a legritkább esetben kell érdem­ben foglalkoznia; nincs szükség tehát a szervezet szabályos hivatalszerű kiépítésére. A legfelső számszéknek a közös pénzügyminiszter hatásköre alá való helyezése pedig a dele­gációknak egyenesen tiltakozását hívta ki; e fontos hatóság­nak a közös minisztériumokkal egyenrangú, alkotmányos szervezését kívánták. Becke, hogy e követeléseknek némiképen eleget tegyen, a központi vezetés négy osztályát összevonta­kettőre és kilátásba helyezte, hogy a különféle hivataloktól átvett tisztviselők létszámát is.fokozatosan csökkenteni fogja. Másrészt kijelentette, hogy amint a birodalom két részében az országos számszékek az alkotmányosságnak megfelelő módon felállíttattak, gondoskodni fog a legfelső számszéknek is ilyen alapon való szervezéséről.1 Becke két éven keresztül állt a közös pénzügyminisz­térium élén; vezetése alatt a minisztériumnak a kiegyezésben megállapított hatásköre és 1868 elején kialakított szervezete nagyjából változatlanul megmaradt. Ez a két esztendő elég volt ahhoz, hogy az ügyek vitelében kialakuljon bizonyos gyakorlat, meghonosodjanak bizonyos szokások, megannyi körülmény a zökkenésmentes munka biztosítására. Ennek pe­dig csakhamar megmutatkozott a jelentősége. Becke ugyanis minisztersége második évének vége felé egyre kevésbbé tudta személyesen irányítani a közös pénzügyminisztériumot, mert súlyos betegség vett erőt rajta. Helyettesítésével az uralkodó Beustot bízta meg, a minisztérium tényleges vezetése azonban­lassanként az első tisztviselőnek, Weninger Vince osztály­főnöknek kezébe került. Nem történt tehát tulajdonképen nagy változás a közös pénzügyminisztérium életében, amikor 1 A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok jegyzö­könyvei. I.—A közös minisztériumok közül eddig csak a közös külügy­minisztérium történetét ismerjük : L. Bittner: Das österreichisch­ungarische Ministerium des Äussern, seine Geschichte und sein e Organisation. Berliner Monatshefte 1937.

Next

/
Thumbnails
Contents