Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 344

356 .BERLÁSZ JENŐ udvari kancellária előadása elkészült; Cserey, Horváth és báró von der Marek udvari tanácsosok votumai alapján gróf Kornis csak október 17-én írta alá a hivatalos véleményezést s 22-én adatta át az államtanácsban.1 Időközben (július 23-án) azonban Brukenthal — aki június folyamán Bécsbe érkezett — külön jelentésben tájékoztatta az udvart a bizottsági határozat tartalma felől.2 Eszerint őfelsége kérdéseire a commissio a következő válaszokat adta: a) A 12 köbölnyi vetésmennyiséggd meghatározott telekegység nem kicsiny. A telekállomány meghatározásának kritériuma ugyanis az volt, hogy a jobbágy családjának megélhetése, az állami és az úrbéri adó, meg a gazda némi gyarapodása biztosítva legyen. Ennek a követelménynek pedig a jelzett nagyságú telek megfelel. Az idevonatkozólag végzett számítások azt bizonyítják, hogy az ilyen gazdának az összes tartozások levonása után terméséből még 16 köbölnyi fölöslege marad házanépének szükségére és vetésre. Tekintetbe veendő még az is, hogy Erdélyben sok alkalma van a népnek kézimunkával és fuvarozással való mellékkeresetre. A paraszt biztos létfenntartása tehát nem kétséges. Emellett szól (!) az a megfigyelés is, hogy az ilyen gazdák szántóföldjüknek egy részét — állataik eltartása végett — rendszerint kaszálónak hagyják meg. De ha egyes helyeken netán mégis előfordulna, hogy a föld terméketlensége és egyéb hátrányok miatt a jobbágy nyomorogni kénytelen, ilyenkor a javaslatba hozott 12 köblös teleknek 16 köblösre való kibővítése ellen nincs kifogása a bizottságnak. b) A robotot, tekintettel az ország törvényeire és a gazdák javára, heti két napban lehetne meghatározni. Ε kötelezettség azonban a jobbágyokra és zsellérekre különbség nélkül kiterjesztendő lenne, mivel ezáltal lehetne csak végetvetni annak az állandó, nagyarányú vándorlásnak, amely a zsellérek között tapasztalható. A zsellér ugyanis ilyen körülmények között aligha élne tovább is szabad költozködési jogával, hiszen sehol sem találna előnyösebb helyzetet. Ami pedig a többi úrbéri szolgálmányokat illeti, azoknak meghatározása a további munkálatok során fog megtörténni az erdélyi alkotmány és a magyar urbárium szem előtt tartásával. c) A február l.-i rezolúció első pontjában foglalt elv gyakorlati alkalmazhatóságának megállapítása végett báró 1 Erd. kanc. 1776 : 1048. és Staatsrat 1776 : 2418. 2 Erd. kanc. 1776 : 1142. és Staatsrat 1776 : 1940.