Századok – 1941

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Széchenyi 337

SZÉCHUNYI 343 újra visszanyerte lelkének megrendült egyensúlyát és titokban ismét kiállt harcolni a régi célért, most már nem maradiak és radikálisok ellen, hanem az új veszedelem, az idegen elnyomás ellen, és amikor ezt a munkát már tovább nem folytathatta, véget vetett életének. Nemcsak nagyszerű programmja, hanem élete egész megfeszített munkája, s a mély felelősségérzet, amely tetteit irányította. a magas erkölcsi szempontok, melyekből saját cselekedeteit elbírálta, emelték őt fel a magyar történelem egyik leghatalmasabb alkotó és irányító tényezőjévé. Ha ebben a nemzetben ma van lelkiismeret, ha az emberekben él a f, lelősségérzés, mellyel tetteikért és terjesztett gondolataikért a nemzetnek tartoznak, az Széchenyi szelleme, az a szellemi tényező, az a láng, melyet ő gyújtott, s amelyet híven a „leghívebb magyarhoz" nemzeti kincsként kell ápolnunk és tovább adnunk. Amidőn az ő emlékének szentelt mai emlékülésünket megnyitom, ismét hangsúlyozni kívánom, hogy Társulatunk továbbra is szent kötelességének tartja Széchenyi szellemének hűséges ápolását.