Századok – 1941
Tárca - LUKINICH IMRE: Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1940. évi működéséről 329
TÁBCA elgondolásai és útmutatása szerint közreműködjék egy olyan tudományos mű létrehozásában, melynek célja a magyar álláspontnak adatokon alapuló igazolásán kívül a helytelenül tájékoztatott külföld felvilágosítása volt. Az „Erdély" címet viselő hatalmas kötet nemcsak tudományos esemény volt, hanem nagyjelentőségű politikai tett is, mert német és olasz kiadása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Erdély északi felét nekünk ítélték. A döntés nem elégítette ugyan ki vágyainkat és reményeinket és az új határok ellen kétségkívül sok jogos kifogást emelhetünk is, de viszont nem lehet megfeledkeznünk arról, hogy az új területi gyarapodás Magyarországot a Dunamedence legerősebb államává tette, a nélkül, hogy érte véráldozatot kellett volna hoznunk. Amikor 1940 májusában ünnepi ülést tartottunk a nemrég fölszabadult Kassa városában, nem álmodtuk, hogy ugyanazon esztendő októberében részt vehetünk a kolozsvári Ferenc József-Tudományegyetem megnyitó ünnepélyén és hogy az ősi Szent Mihály-egyházban adhatunk majd hálát az Isteni Gondviselésnek az elért eredményekért, éppen abban az esztendőben tehát, melyben az egész magyarság Kolozsvár nagy fiának, Mátyás királynak emlékét ünnepelte, születésének ötszázadik évfordulója alkalmával. S mikor a kolozsvári ünnepélyek alkalmával hálás tekintetünk ismételten és ismételten végigsimogatta azt az államférfiút, akinek oly nagy része volt az Erdély című mű létrehozásában és magának Erdélynek visszaszerzésében, nem sejtettük a néhány hónappal később bekövetkezett katasztrófát. Gróf Teleki Pál nevét a magyar mártíroké közt fogjuk emlegetni s bárhogyan alakul is a magyar sors, az ő személye a haza sorsát féltő és érte a legnagyobb áldozatra is kész magyar államférfiú eszményi jelképe marad mindörökké. Az „Erdély" című, külsejében is nagy hatást keltő mű nem az egyetlen tudományos alkotás, mely 1940 folyamán Társulatunk kiadásában, mint könyvkiadói tevékenységének jele, megjelent. Meg kell emlékeznünk a „Magyar művelődéstörténet" III. kötetéről, mely a XVI—XVII. század anyagát tartalmazza. Tartalmilag és külső kiállítását tekintve egyike a könyvpiac legkiválóbb termékeinek. Τ him József befejezte A magyarországi szerb felkelés történetét az I. kötettel, mely a már korábban kiadott két kötetnyi oklevéltár anyagának alapján teljesen tisztázta a szabadságharc egyik legfontosabb fejezetét. Jánossy Dénes nagy művének : A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában, I. kötete is megjelent, melyet előreláthatóan hamarosan követ a második, és ezzel Kossuth sokat emlegetett és vitatott emigrációs működése a modern történetírói követelményeknek megfelelően nyer végleges elintézést. Végül megjelent Cl aal Jenő: Élmények és tanulságok című kötete is, amely ennek a kiváló közéleti férfiúnak és egyetemi tanárnak memoárjait tartalmazza. Meg vagyunk arról győződve, hogy ez a kötet idővel sokszor idézett forrása lesz a kiegyezést követő korszak történetének. Mindezeken kívül a Társulat folyóirata, a Századok is megjelent előírt terjedelmében, a bibliográfiai anyagot tartalmazó pótfüzettel együtt. Folyó-
