Századok – 1941

Szemle - Eöttevényi Olivér: Ferenc Ferdinánd és az orosz orientáció. Ism.: Tóth László 327

SZKMLB 327 A második fejezet „A világháború, forradalmak és megszállások évei" címmel rövid öt esztendő súlyos eseményeiről számol be. Az intézet osztozik az általános válság minden hatásában. A megismétlődő hadikölcsönök s az árukészletek pénzzé változása a pénzkészleteket a pénzintézetek felé terelte, az egyes üzletágakban viszont pangás állott be. A világháborút kísérő értékpusztulást az 1920—23-ig tartó infláció évei követik ; az intézetben a tényleges készpénzforgalom 3-8 milliárd koronáról (1919) 1923-ban 466-6 milliárdra növekedett. Az elhelyezett betétek 15%-ot kamatoztak (1923), de néha hetek alatt is nagyobb volt a pénzromlás mértéke, mint a tőke egész évi hozadéka. Az inflációs idők csapásai a tiszta nyereség összegéből is kiviláglanak : ez az 1913. évi 12.406.300 pengővel szemben 1923-ban csak 716.700 P-re rúgott. ,,A szanálás és gazdasági megújhodás" éveiről az egyes üzletágak keretén belül adott rövid képet az utolsó tíz esztendő rendkívül zsúfolt és bonyolult összefüggéseinek előadása követi ,,A világgazdasági válság, majd az utána beálló javulás és a nemzetközi feszültség évei" címmel : az amerikai válságból kiinduló bankzárlatnak, a politikai és gazdasági válságok kedvezőtlen hatásainak s ezekből az üzletvitelre származó káros következményeknek tárgyalása zárja le a takarékpénztár tulajdonképeni történetét. Sajnáljuk, hogy e szép kiállítású kötet szerzője túlságosan ragaszkodott az igazgatósági jelentésekhez, melyekből „kivonatosan ... a legfontosabb részleteket" bőven idézi. Mint egyéb ezideig megjelent bank- és takarékpénztár-történetekből is megállapítható, azok helyes megírásához két feltétel nélkülözhetetlen : az intézet levéltára és egy pénzügyi kérdésekben jártas, szakképzett történész. Az általános összefoglalások helyett minden esetben azt kellene kiemelni, ami szorosan hatott az intézet életére : politikai, gazdasági vagy pénzügyi válság, anélkül azonban, hogy ezek feldolgozására vállalkoznék az intézet történetírója. A levéltárnak pedig feleletet kell adni a szervezés feltételeiről, az intézet működéséről : egy szervezet életéről. Fel kell dolgozni a legfontosabb üzleti ügyek dossierját, mert csak ez világosíthatja meg az igazgatósági jelentéseket. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület esetében is csak így érthettük volna meg a lényegét pl. az 1894-ben végrehajtott alapszabálymódosításnak, mely felhatalmazást adott pénzintézetek alapítására s hatalmas méretű tőkekoncentráció jegyében az intézet által alapított Hazai Bank Rt. útján ipari és mezőgazdasági érdekeltségeket vont az intézet érdekkörébe. Csak így világosodhatik meg az olvasó előtt az is, hogy a vidéki takarékpénztárakkal kötött hitelszerződéses viszony mint növelte évről-évre az intézet befolyását a vidék hitel- és gazdasági életében. Mindezt annál helyénvalóbb itt megemlítenünk, mert egyegy pénzintézet története ritka ünnepi alkalommal kerül az általános érdeklődés előterébe, s aztán ismét félszázad vagy még hosszabb idő telik el, amíg egy-egy vezető intézmény múltjának felidézése újra fénycsóvát vet újabb gazdasági életünk néhány évtizedére. Ungár László. Eöttcvényi Olivér: Ferenc Ferdinánd és az orosz orientáció. (Külügyi Könyvtár, II.) Budapest 1940. 8° 34 1. — A szerencsétlen sorsú trónörökös politikai terveiről sok részlet került nyilvánosságra az utolsó negyedszázadban, ezekből kísérlik meg összeállítani Ferenc Ferdinánd politikai terveinek egységes képét. Természetes, hogy határozott körvonalakban megfogalmazott tervről, vagy tervekről nem lehet szó, hiszen ezek a bizonytalan jövő előtt álló trónutód