Századok – 1941

Szemle - Huszti Dénes: Olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. Ism.: Madzsar Imre 310

310 SZEMLK kedás torén ogvaránt. Do közben már szüntelenül dolgozott életének 1900 körül megkezdett tulajdonképeni főművén, Veloneo történelmén. 1905, 1920 és 1934 voltak itt a hatáikövek, a háromkötetes munka egyes részeinek megjelenési évei. K. tekintélye pedig kötetről-kötetre nőtt. A munka befejeztével, a tragikus körülmények miatt szinte kétszer megírt, harmadik könyv megjelenésekor, osztatlan elismerés vette körül. Velence történelmében és az először 1925-ben kiadott Mária Terézia-portréjában a lelkiismeretes kutatónak és művészi érzékkel megáldott pompás előadónak két remek alkotását élvezhet j ük. Ugyanezek az erények, szigorú tudományosság és nemes művészet jellemzik az „Ausztria történelmét" is. A könyv tulajdonképen egyetemi előadások folyamán alakult ki, és az előszóban igényes szerénységgel akadémiai kézikönyvnek nevezi a szerző. Olyan kézikönyvnek szánja azonban, amelyet miután végigolvastunk és áttanultunk, elteszünk és mogőrzünk, hogy elkísérjen bennünket egész életünkön k -resztül. Nom éppen azért, hogy kiegyenlítetlen és kérdésekben bővelkedő időkben az újabb fejlődés egy-egy részletére nézve felvilágosítson, hanem inkibb, hogy fog'konnyá tegyen a mult a'akulásának átértese által a jelen lényegének megérzésére. Ennek a célkitűzésnek ped'g teljesen megfelel a földolgozás. Fölényes anyagismeret és könnyed kifejezőkészség birtokában az egyes koroknak átfogó, nagyvona'ú jellemzése, megragadó szemlélotességgel való ábrázolása szinte játszi könnyedséggel sikerül. Mindenütt a legtisztább tudomány szólal felénk művészi tormában. Egy korban, amikor a napi politika szinte minden írásműre ráüti bélyegét, K. felül tudott emelkedni a tudományta'an szempontokon. Ezért lett könyve pártirat helyett ma-adandó értékű a'kotás. Ezért tudta az osztrák kérdés nem könnyű problémáját olyan nyugodt biztossággal kifejteni. És mert ki tudta a'akítani magában az osztrák hazafiságnak és a német néphez való hűségnek békés szintézisét, művét ma honfitársai az ausztriai Systomzeit egyetlen értékos ilyen tárgyú a'kotásának tartják. Mi, magyarok, pedig megelégedéssel tapasztalhatjuk, hogy amikor a mult saját belső szempont jai szerint jelenik meg, nem kell a történetbon okvetlenül azt a szerepet vállalnunk, amelyet olyan gyakran osztanak ki nekünk. Juliász Lajos. Huszti Dénes: Olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. (A római Magyar Történeti Intézet kiadványai.) Budapest 1941. M. Tud. Akadémia. 8° 128 1. —- Az egyes nemzetek között a fejlődés során szükségszerűen föllépő és kialakuló anyagi és szellemi kapcsolatoknak is megvan a maguk „történetelőtti" kora. Mi sem vet talán élesebben felvillanó fényt erre annál a nyelvi ténynél, hogy a hospes szó a hosti-potes-bői ered s hogy a hostis és a Gast ugyanegy tőről fakadtak. Magyarország kapuit a külföld felé igazán Szent István tárja ki követek és levelek útján. Am az Intelmek sokat vitatott 6. fejezetében a jövevényeknek csupán művelődési és katonai szempontú hasznáról hallunk, arról, hogy : diversa documenta et arma secum ducunt — az árucikkek rendszeres ki- és bevitele elé még Szent László ós Kálmán is törvenybefoglalt gátakat emel. Joggal csatlakozik az egyes történeti kor-· ós helyzetproblémák megítélésében mindenütt figyelemreméltóan józan és óvatos szerző ahhoz a véleményhez, mely a XI—XII. sz.-ot hazánk történetében a korai gazdasági elszigetelődés idejének tekinti. S ugyané szempontból lehet-e tervszerű kereskedelempolitikai indítóokokat keresnünk a magyar királyok