Századok – 1941
Történeti irodalom - Kardos Tibor: Középkori kultúra; középkori költészet. Ism.: Barta István 294
288 TÖRTÉNETI IRODALOM 297 a nemzeti tudat kifejezőjévé és irodalmi eszközzé teszik az új felfedezést, a népi nyelvet. Irodalom támad, amely válságokban élő, nagy korszakot tükröz vissza. Ez a korszak önmagában is nagyszerű, de hidat alkot két világ : a középkor és az ú jkor között". A középkor utolsó századában szaporodnak a hazai iskolák, egyetemek létesülnek itthon, a külföldiek benépesülnek magyar tanulókkal, a deákság ágrólszakadt, de könnyfivérű, jókedvű társadalma megduzzad, kiszélesedik. Ha eddig a szemlélet újszerűsége volt elsősorban az, ami K. könyvében megkapta az olvasót, a deákságról szóló fejezetet az teszi a könyv legértékesebb részévé, hogy oly adatokkal dolgozik, amelyek eddig még kevéssé szerepeitek irodalomtörténeti szintézisekben. A szegényes körülmények közt létező deákság nyugtalan, kóbor életére vonatkozó adatok, a kóborlás költészete, a szerelmi líra emlékei rendkívül gazdagon sorakoznak fel ebben a fejezetben ; de a szerző mindezen felül igyekszik meghatározni az iskolákból és az egyetemekről kikerült réteg társadalmi és irodalmi elhelyezkedését. Hogy ez a réteg mennyire népes volt már a középkor utolsó századában is, arra újabb kutatások kezdenek rámutatni, szerepük és jelentőségük vizsgálatára remélhetőleg tisztázóan hatnak K. szempontjai is. •A deákból városi írnok lesz, ügyvéd, közjegyző, tanító, nevelő, nagyurak familiárisa, szóval minden, amihez az írás-olvasás ismerete, vagy jogi tudás szükséges. Jellegzetes típus a lantos deák, nem is szólva arról, hogy a korszak drámai alkotásait deákok költik és deákok adják elő. Intellektuális réteg a deákság, amely már kezd öntudatosodni, keresi a helyét és talán városi középosztály alakulhatott volna ki belőle, ha Mohács nem tünteti el éppen a magyar lakosságú városok nagy részét. Egy réteg mindenesetre kiemelkedik a deákság tarka tömegéből : az új műveltségre törekvő humanista deáktípus, amely műveltségének alapjait még a középkori iskolában szerezte, annak klasszikus anyagát azonban az ösztönös érdeklődés és az Itália felől lengedező friss áramlatok hatása alatt humanista szellemmel töltötte meg. Mátyás kisebb kancelláriája, Thuróczi hivatala egyike volt azoknak a központoknak, amelyek ilyen sajátosan magyar humanizmust termeltek ki s különösen a történeti alkotások, az emlékirat és a napló terén építenek hidat a középkor és a renaissance között. A hagyományos középkori költői formák is változáson mennek át. Az udvari mulattatók osztályát a népi vigasságtevők váltják fel s bár az udvarban is szokásban maradnak továbbra is a látványos színi, vagy zenei előadások, a tréfacsinálók, zenészek inkább a népi tömegeket szórakoztatják. A virágének is népi, polgári környezetbe süllyed le s új műfajként jelenik meg a ballada, magyar köntösbe öltöztetve a közös európai elemeket. A históriás ének hihetetlen elterjedése különösen nagyjelentőségű : történeti öntudatot nevel s az Európát védő magyar hivatás gondolatát széles körben elterjeszti. A magyar költészet a középkor végére kifejlődik, formai és tartalmi elemek változatos gazdasággal adják vissza a magyar lelket, amely a költészethez hasonlóan magyar és európai elemekből nevelkedett gazdaggá, önállóvá, oszthatatlanná.
