Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PRO BLÉ MÁI 255 zendő ez az akció. Jelentésében bebizonyítja, hogy a szóbanforgó négy magánvél ményben tulajdonképen az egész gubernium felfogása tükröződik. Az első ülésekben báró Bánffi Farkas referens előadása nyomán a tanács még „unanimiter" diétális megoldás mellett foglalt állást ; ez a magatartás csak akkor változott meg, amikor ő (O'Donell) a királyi leiratokat előhozatva s Bajtaytól támogatva megállapította, hogy őfelsége nem az úrbérnek országgyűlés elé utalására, hanem csupán egy szerény tervezet összeállítására adott utasítást. A tanács tehát hirtelen taktikát változtatott : a többség színleg visszavonult s az eredeti felfogás mellett csak a Nemescsoport maradt meg. Ezzel úgy tüntették fel a dolgot, mintha az ügy előmozdítását szolgáló törekvésről volna szó s nem ellentámadásról. A diéta összehívását pedig azért igyekeztek mindenáron kieszközölni, hogy a nemesi közakarat által utasíttassák vissza az udvar jobbágyreform-kísérleteit. Magyarok és szászok megint tökéletesen egyetértettek. O'Donell leveléből kitűnik, hogy a politikai nemzeteket képviselő főkormányszéki tanácsosok paktummal kötelezték magukat egyöntetű eljárásra a diéta-tervben s közös oppozícióra az urbárium és a szász érdekeket különösképen veszélyeztető kincstárnoksági támadások ellen,1 Feltűnő, hogy abeszámolóban Brukenthal neve egyetlenegyszer sem szerepel. Úgy látszik, korábbi tapasztalatai alapján O'Donell jónak látta a közvetlen személyes támadás mellő/ését. A sorok közül azonban így is határozottan kiolvasható a vád, hogy a magyarszász paktum a kancellár műve. Köztudomású volt ugyanis, hogy Brukenthal hozzájárulása és közreműködése nélkül a 1 Uo. ,, . . . Eüer Kaysl. König!. Apostol. Maytt. kann ich indessen allerunterthänigst versichern —- írja O'Donell — dass die wahre und hauptsächlichste Ursache, warum bei dieser Gelegenheit einstimmig auf einem Landtag angetragen worden seyn, eigentlich in deme bestehe, dass zur nämlichen Zeit, als dieses Geschäft in dem Gubernio abgehandlet worden ist, auch ab Seiten der Sächsischen Nation die Klagen über die von dem diesseitigen Thesaurariat an dieselbe machende Forderungen dem königlichen Gubernio eingereichet . . . Es haben dahero bey Gelegenheit, da das Geschäft deren Praestationen und Urbarien in dem Gubernio abgehandlet worden ist, die Sächsischen Gubernial-Räthe mit jenen der Hungarischen Nation sich bereits vorläufig dahin einverstanden, und gleichsam ein Pactum unter sich gemacht, einstimmig auf einem Landtag votiren zu wollen, in der Hofnung, wann solcher statt haben würde, die Sachen durch ihre Intriguen dahin einzuleiten, womit die Sächsische Nation in ihren dermaligen Usurpationen und Gebrauchen gegen das Thesaurariat gehand habet, die Hungarn hingegen bey dem Genuss deren bisherigen Praestationen und Urbarien zum Nachteil des armen Contribuenten, und hieraus offenbar erfolgen müssenden Beeinträch. tigung des aerarii vivi belassen werden mögen."