Századok – 1941

Értekezések - PÁSZTOR LAJOS: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában - 140

A MAGYARSÁG- VALLÁSOS ÉLETE A JAGELLÓK KORÁBAN 175 (domus animarum) és a bélpoklos kórház). Az 1490—1526 közötti időközből azonban csak egy, a Szent András tiszteletére szentelt kórházról van adatunk,1

holott valószínű, hogy az öt évvel azelőtt ajándékban részesült másik két kórház, illetőleg szegényház is fennállott még. Közvetlenül a mohácsi vészt követő szomorú időkben más, fentebb nem említett kórházakról is tudunk : Vác, Beregszász, Ungvár, Pápa, Bazin, Enyed városokban.2 Más kórházakról pedig csak az általunk tárgyalt kort megelőző évtizedekből hallunk. így a szegedi Szent Péter-ispotályról 1458-ban, az ezt megelőző évtizedben pedig egyszerre három zágrábi kórházról is hallunk : az egyik Szent Antal, a másik Szent Erzsébet, a leprásház pedig Szent Péter tiszteletére volt szentelve.3

Szent Lázár betegei : a bélpoklosok számára külön kórházak voltak. A középkor e borzalmas betegségével szemben az orvostudomány teljesen tehetetlen volt. A közösség életének a biztonsága érdekében a szerencsétleneket teljesen el kellett különíteni. Ezért épülnek a leprásházak nemcsak a falakon kívül, de attól 1 — 2 kilométer távolságra is. Olykor egy közeli hegyen. Az általunk vizsgált korban több városunkban találunk leprás-kórházat. így Bártfán, Lőcsén, Eperjesen, Nagyszebenben, Kolozsvárott, Segesvárott, Brassóban és Zágrábban.4

Az elkülönített leprásházak mellett is mindenkor van egy kis templom, vagy legalább egy kápolna, mint például a brassói mellett a Szent Borbála-kápolna. Az egyház gondolt arra, hogy e gyógyíthatatlan betegségben szenvedők iránt is felkeltse a felebaráti szeretet érzését, ápolásukat és megsegítésüket Krisztusnak tett szolgálatnak jellemezve.5

A magyarság pedig királyi családjából egy szentet adott, aki az egész kereszténység előtt mintaképül szolgált a bélpoklosokkal szemben az irgalmassági cselekedeteknek gyakorlására is. Példája ott ragyogott sok magyar templom szárnyasoltárán is.6 1 Krizkó i. m. 16, 22, 73—74. 1. 2 Egyháztört. Emi. III. 294, 373., IV. 143, 219., V. 70, 94. 1. 3 Reizner: Szeged tört. III. 187. 1. — Fejér: Cod. dipl. X/7. 438. 1. 4 Iványi : Bártfa, II. 3627, 7850, 4948. sz. — Wagner : Analecta I. 359. 1., III. 353. 1. — Demkó : Lőcse tört. 209.1. — Divald: Szepes vármegye, I. 24. 1. -—• Müller i. m. 23—25. 1. — Burzenland, III. 249. 1. — Fejér : Cod. dipl. X/7. 438. 1. 5 Temesvári P. : Serm. de temp. 52. Ζ. 6 Wick : A kassai Szent Erzsébet-dóm (Kassa 1936), 214. 1. — Wagenhuber Aurél : A magyar népi orvoslás. Új Élet 1937, 77. 1.