Századok – 1941
Történeti irodalom - Jakabffy Elemér: A Bánság magyar társadalmának kialakulása a XIX. század folyamán. Ism.: Jakó Zsigmond 88 - Jakabffy Elemér: Krassó-Szörény vármegye története; különös tekitnettel a nemzetiségi kérdésre. Ism.: Jakó Zsigmond 88
88 TÖRTÉN KTI IRODALOM — főleg Amerikában — sok óvatosságot tanúsított, sokszor követett el politikai hibákat, feszélyezett helyzetekbe hozva a jóakaratú kormányzati tényezőket is. A hibákon és nehézségeken rendszerint olyan tényező segítette át Kossuthot, amely Angliában és Amerikában éppen a XIX. században volt ifjú hatalom, s amelyet a szónokló Kossuth bűvös szavai könnyen ejtettek varázsba : a közvélemény. A másik terület, amelyen J. munkája új távlatot nyit a történeti szemlélet számára : az emigráció működésének diplomáciai háttere. A magyar levéltárakon kívül felkutatta a bécsi, berlini, turini, párisi, londoni, newyorki és washingtoni levéltárak diplomáciai aktáit is. Kossuth Földközi-tengeri útja s angliai és amerikai tartózkodása alatt egész halmaza keletkezett a diplomáciai iratoknak : követek, konzulok, ügynökök jelentéseinek és kormányutasításoknak, amelyek a Kossuth-kérdéssel szemben az érdekelt hatalmak állásfoglalásait nyújtják a történetkutató számára. A „forradalmár" Kossuth tevékenységével szemben pedig, aki mindjárt, amint a török internálás után az amerikaiak iiajóján szabadnak érezhette magát, európai forradalmat igért a világnak, sok európai hatalom tarthatta magát érdekeltnek. A különböző érdekeltségi vonalon mozgó, sajátos nyelvezetű diplomáciai iratok megértéséhez J. előadásában világos képet kapunk a hatalmak nemzetközi helyzetéről és a külpolitikai viszonyokról, melyek sok szállal összefüggtek az említett belpolitikai viszonyokkal, ezekkel közösen határozva meg Kossuth helyzetét a diplomácia húzásai között. Nem kétséges ma már, hogy Palmerston, a nagyhatalmú angol külügyminiszter a magyar üggyel szemben kettős arcot mutatott : míg a világ előtt közömbös volt, addig a háttérben esetenként szívesen karolta fel. Az amerikai út alatt pedig különösen érdekesen vezet végig J. az osztrák külügyi hivatalnak, illetőleg washingtoni képviselőjének sorozatos — egyébként természetes, de a követ egyéni magatartása által is súlyosbított — kudarcain. J. előadását, miként egyéb diplomácia-történeti tanulmányait is, a sokszerű adattömeg határozott uralma és a megelevenítő írói készség teszik tudós és nem tudós olvasó számára egyaránt élvezetessé. A bevezető előadás eseményszövése az oknyomozószerűség mellett is folyamatos s szerkezeti arányai gondosan méretezettek, ezt legfeljebb a Makk-féle felkelés szervezésének ilyen részletesen külön tanulmányba kívánkozó leírása terheli. A munka kritikai szellemével és széles látókörével dicséretreméltó feldolgozása a vonzó tárgynak. Valóban óhajtanunk kell, hogy a folytatólagos kötetek mielőbb napvilágot lássanak s ne maradjanak, mint sok hasonló tudományos vállalkozás, esetleg éppen anyagi okok miatt torzónak. Szabó István. Jakabffy Elemér : A Bánság magyar társadalmának kialakulása a XIX. század folyamán. Lúgos 1940. 16° 42 1. Γ. az: Krassó-Szörény vármegye története különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Lúgos 1940. 8° 111 1.
