Századok – 1940

Tárca - Kosáry Domokos: Megjegyzés egy ismertetésre 464

464 TÁRCA funkción s az ösztönön felülemelné őket, a történelmi-szociális formaképződéshez tartozónak kell tekintenünk. Filozófiai műveltség nélkül nem lehetséges ez ; de e műveltség épp azért szükséges, hogy a szétválasztás élet és struktúra között teljes legyen. Az élet az örök folyású energia, a kultúrszerkezet készteti kitárulásra. Kultúrszerkezet csak kultúrszerkezetből keletkezhetik, a végtelenségbe visszanyúló történelmi-szociális processzusok következményeként. A kultúrkezdet problémája nem oldható meg úgy, hogy a racionálisnak-irracionálisnak a megfelelő értéktartalmakat tudjuk be. A formaképződés külön szociális szférában megy végbe, nem célok-érzések együtthatásából. A mi hazai viszonyaink között különösen ártalmas, ha a filozófia — mert a szociológiát saját uralmi területének véli — saját szempontjai szerint egyszerűen leinti a fejlődéstudománj fogalomalkotásait. Ez nálunk gyakori eset, s külön* -sen kezdő történettudósokat riasztgat meg. Annál inkább, mert az Tettebbek sem tudnak megszabadulni a fel urastól, hegy . fogalomalkotás a filozófia szuverén területe. A nyugati tudományosságban ellenben már meggyökeredzik a történeti-szociális íormaképződés sajátos jelentőségének tudata, s ennek hatására mái ngadozik a racionálisnak-irracionálisnak egyoldalú filozófiai ipcgfogalma-Megjegyzés egy ismertetésre. Fritz Valjavec a Südostdeutsche Forschungen IV. évf. 3—4. sz.-ban a Századok 1937. évi pótfüzetét ismertetve külön figyelemre méltatja 1848-as külpolitikai kérdésekről írt kis tanulmányomat. Ebben a 96. lapon ismertettem De la Cour bécsi francia követ 1849 aug. 27-i jelentését, amely szerint Bécsben azt állították, ,,hogy a (magyar) felkelést csak minoritás képviselte, a függetlenség mögött abszurd privilégiumok fenntartásáról volt szó és csakis a bécsi kormány volt az, mely egy század óta igyekezett a feudális társadalomban liberális reformokra." Közismertek a bécsi kormány törekvései, hogy a kétségkívül korszerűtlen magyar rendi szisztémát a maga céljai értelmében alakítsa át. De azt az összehasonlítást, hogy Kossuthék, mint abszurd privilégiumok bajnokai küzdöttek, szemben a hagyományosan liberális Béccsel, méltán ítéltem elfogultnak s ezt írtam róla : „nevetséges beállítás, mely szerint Bécs liberálisabb volt, mint a magyar forradalom". V. megtámadja ezt a megjegyzésemet, szerinte azt, amit én nevetségesnek mondok, az egész német kutatás osztja. Úgy tünteti fel, mintha ón nevetségesnek azt az állítást neveztem volna, hogy voltak a nemesi rendszer ellen bécsi reformtörekvések. Ez utóbbiak létéről s jelentőségéről aztán ki is oktat. Ez alkalomból V.-nek kár a német tudományra s annak páratlan teljesítményeire hivatkoznia, melyeket mindig különös elismeréssel igyekeztünk minél alaposabban megközelíteni. A német tudomány magas fejlettsége senkinek sem szolgálhat hátterül alaptalan leckéztetésekre. 35.836. — Kii^lyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. (F.: Thiering Richárd.) zása is. Hajnal István Kosáry Domokos. A kiadásért felelős : Dr. Domanovszky Sándor.