Századok – 1940

Értekezések - CSAPODI CSABA: Szabadosok (libertini) 1514–1848 405–426

414 CSAPOD! CSABA szabadosi kötelességéhez nem való cselekedetéért" s helyette a földesúr az illetőnek testvéröccsét „bátyja helyett szabadosnak declarálni s resolválni. . . méltóztatott. Mely Cserénfai János actu is azon helyben szabados lévén, eddig magát meglehetősképen alkalmazta".1 * A felszabadítás alapja, mint már az eddigiekből is kivehető, igen különböző lehetett. Nyitra megye 1689-i statutuma a szabadosok adófizetésének kérdésével foglalkozván, megkülönböztetést tesz abban a tekintetben, hogy szabadságukat minek köszönhetik : „an pecunia vei pro fidelibus servitiis sit tabs libertás conrparata".2 Nagyjából a felszabadulásnak ezzel a kettős út jával találkozunk a szabadosság történetében, vagy pénz, vagy hű szolgálat nyitotta meg a fölemelkedés útját, az első gazdasági térre utal, a második még a középkori familiáris-viszony hagyatéka.3

Ezekhez járul harmadikként a házasság : a jobbágynak különleges helyzetet biztosíthatott, ha nemes származású nőt vett feleségül. „Pro fidelibus servitiis". Hű szolgálatok jutalmazása, vagy ilyenek elvárása a jövőben, a szabadosság adományozásának egyik leggyakoribb indítéka. „Attentis et consideratis obsequiis et fidelibus servitiis, quae ipsi variis in locis . . . constanter exhibuerunt et imposteruin quoque . . . pari fidelitatis studio, obsequio et constantia exhibere se et impendeie velle pollicentur",4 „eddig hozank megh mutatót hüsseges jámbor szolgalattyat megh tekéntvén s ez utanis feleölle azt remélvén",5 „megh tekéntvén . . . Jámbor heö szolgalattyat, es azéris való alazatos könyergésit",6 „pro fidelibus servitiis praestitis et praestandis",7 „látván az ő serény hasznunkra való munkálkodását" :8

ilyen és ehhez hasonló kifejezések bizonyítják, hogy mikor bizonyos szolgálat biztosításáról volt szó, akkor sem egyszerűen rideg ,,do, ut des" elv érvényesül, hanemadominus-servitor-viszony szellemének továbbélése, ugyanaz, ami a familiaritás intézményét életre hívta. Mégsem lehet a szabadosságot a familiaritással egyszerűen azonosítani, mert a két fogalom köre csak részben fedi egy-1 M. Gt. Sz. 1905, 336. 1. 2 C. St. IV/1. 566. 1. 3 Ezekről ld. Szekfű Gyula : Serviensek és familiárisok. (Értek, a tört. tud. к. XXIII. k. 3. sz., Budapest 1912.) 4 Pannonh. rt. X. 739. 1. 1612. 5 U et С 13/13. 1637. 6 Uo. 1647. 7 M. Gt. Sz. 1895, 246. 1. 1661. 8 M. Gt, Sz. 1904, 315. 1. 1701.