Századok – 1940

Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 361–404

380 ELEKKS LAJOS keztében Moldva fejlődésben csakhamar utolérte Havaselvét. A XV. században a tisztségek rendje csaknem azonos, az egyetlen jelentős különbség, hogy Moldvában a várnagyok kezdettől végig igen előkelő helyet foglaltak el.1 Az oklevelek záradékai elárulják, hogy a fejedelem a XIV — XVI. században vándorolt különböző birtokai, várai, városai közt. Az udvar sem volt állandó, urával együtt változtatta székhelyét. Állandó székhely tehát nem volt, azonban a sok közül időnként kiemelkedett egy, amelyet az uralkodó különösen kedvelt. Ilyen volt Havaselvén a XIV. század derekán Ourtea-de-Arge§, később Târgoviçte, még később - amint a szervezés az ország szélső területei felé húzódott, másreszt a török befolyás megerősödött — Bucuresti. Moldvában a XV. század folyamán kiemelkedő helyet foglalt el Suceava ; Nagy István legtöbb oklevele innen kelt. legtöbbet itt tartózkodott, s ennek következtében ezt kezdtek főszéklielynek tekinteni. A krónikák mindig Suceavát értik, amikor leírják, hogy a vajda győzelmei után „székhelyére" (vä nastolnäi svoi grad) tért. Azonban sok más székhelyet ismerünk ; az első, Moldvabánya már letűnt, de fontos maradt Hai lau, Vasluiu, laçi, Bacáu stb. A középkor végén a főszékhely mégis kezd már bizonyos fontosságra jutni, a vajdák rendesen ide vonulnak, mint utolsó védelmi pontra. Nagy István csak akkor állt csatát a veszedelmes ellenfelekkel : Mátyás királlyal, vagy a szultánnal, amikor már Suceavát fenyegették. A havaselviek hasonlóan cselekedtek ; amikor Nagy István 1473-ban tönkreverte Szép Radut, a bistii^ai krónika különösen kiemeli, hogy elfoglalta ellensége székhelyét is, ahol az családját és kincseit, ruháit, zászlóit őrizte.2 Az udvartartás szervezetéről nem sokat tudunk, a XVII—XVIII. századi adatokat itt nem használhatjuk, minthogy a korai társadalom legtöbb hatásnak, változásnak kitett része éppen az udvar. Ha életéről mégis képet akarunk 1 1387 : Co.stäcbescu : Doc. mold. II. 601. 1. —-A középkori tisztségekre általában ld. Giurescu : Noi contributiuni la studiul marilor dregátorii ín secolele XIV. si XV. (Bucuresti 1925) és Contributiuni )a studiul marilor dregátorii ín secolele XIV. §i XV. (Válenii-de-Munte 1926), egyes magyar elemekre v. ö. Treml i. tanulmányának megfelelő részeit, Ungarische Jahrbücher IX. 277. s köv. 1.—Az újkori bivatalfejlődósre Id. Filitti i. m., a moldvai várnagyokra uo. 12—13. 1. 2 Székhelyekre ld. Giurescu : 1st. Rom. II/l. 360. s köv. 1. forrásidézeteinket Bogdan : Vechile cronice moldovenesci páná la Ureehia (Bucureçti 1891), 146. 1. stb., ill. Vlädescu : Letopisetul delà Bistrita si letopisetul delà Putna. (Bucuresti é. п.), 120. 1.