Századok – 1940

Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 361–404

A ROMÁN FEJLŐDÉS ALAPVETÉSE 391<i3 Moldva forrásanyaga jobb, itt tisztábbak a fejlődés körvonalai. A kárpátalji energikus pontokat a románság megtelepedése előtt más elemek, főleg magyarok foglalták el. Az imbolygó pásztornépesség e kialakult telepek körül helyezkedett el, s nyilván csereviszonyba lépett a már állandósult lakossággal. Ezek a telepek ilyenformán gazdasági centrummá váltak, s magukhoz kapcsolták környéküket. Ez megnyilvánul a későbbi közigazgatási berendezésben is. Egy-egy körzet központja rendesen egy város, s a körülötte élő népességet ennek határához, ocoljához számítják. Már 1421-ben együtt említik Szeret városát a körülötte levő szállásokkal és cátunokkal.1 Ügy képzeljük, hogy a catunokból fokozatosan szállások, majd falvak fejlődtek. Ezek gazdaságilag a várostól, közigazgatásilag a benne székelő vajdai tisztviselőtől függtek. Lehetséges, hogy a városok kiemelésében szerepet játszott a XIV. században megerősödő feketetengeri kei eskedelem, amely a vásárhelyek jelentőségét nagy mértékben megnövelte. Alapja azonban kétségkívül az a vonzás, amit a kedvező ponton elhelyezkedett, kialakult település a környék laza népességére gyakorolt. A csomópontokban fekvő magyar telepekből minden esetben gazdasági centrum, város és közigazgatási központ fejlődött. Havaselve fejlődését annyira sem ismerjük, mint Moldváét, egyébként itt az ocolrendszerről nincs tudomásunk. De a település menete hasonló lehetett, az első és legfejlettebb település öve a gazdasági erővonalon fekszik, ahol korábbi magyar foglalást tapasztaltunk. Bizonyos, hogy a vonzás itt is úgy érvényesült, mint a másik vajdaság területén, csak nem jutott a későbbi fejlődésben olyan élesen megformált kifejezésre. Minthogy a centrumokat túlnyomólag magyarországi népelemek szervezték meg, hatásuk a románság megkötésére már a fentiekből is nyilvánvaló. E hatás azonban mélyebbre nyúlt, a település és birtoklás, a helybenlakással kapcsolatos élet elemi szervezetében is olyan nyomokat hagyott, amelyek világosan mutatják, hogy a román társadalom ebben az alapvető vonatkozásban magyar népi elemek segítségét vette igénybe. Különösen a Moldvából való oklevelek, ahol a magyarság népesebb volt, tele vannak olyan kifejezésekkel, fogalmakkal és egyéb utalásokkal, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a magyar elemek életformái döntő hatást gyakoroltak a románságra fejlődésének ezen a legkritikusabb szakaszán. Kár. hogy ezt a hatást is csak elmosódott körvonalaiban tudjuk érzékelni, abban a korban ugyanis, amikor az oklevelek a 1 Costáchescu: Documentele moldovenesti, I. 141. s köv. 1.