Századok – 1940

Szemle - Roloff; Gustav: Fürst Metternich über die slavische und magyarische Gefahr im Jahre 1839. Ism.: Tóth László 350

350 SZKMLE kai is. Olykor úgy tűnik fel, hogy nem szorosan tárgyába vágó részletekre is kiterjeszkedik, amivel veszélyezteti az egységes szerkezet szilárdságát. Másrészről viszont éppen fő erőssége az a széles látókör és nagy tájékozottság, amellyel a tárgyalt probléma legapróbb részleteit is beie tudja illeszteni a magyarországi fejlődés általános keretei közé. Az időrendi és tárgyi szempontot egyaránt figyelembe vette ; a kettő egyik fejezetben összeütközésbe is került egymással. Előadását nagy lendület, közvetlenség, történeti munkákban szokatlan színes jelzők és hasonlatok jellemzik. Mondanivalójával a nem szakember érdeklődését is le tudja kötni. Ember Győző,. Roloff. Gustav : Fürst Metternich über die slavische und magyarische Gefahr im Jahre 1839. Mitteilungen des österreichischen Institutes für Geschichtsforschung 1938, 69—70. 1. — Sydow frankfurti porosz követ érdekes jelentésben számol be miniszterének azokról a bizalmas politikai nyilatkozatokról, amelyeket Metternich 1839 október 22- és 23-i frankfurti látogatása alkalmával tett. Ezek szerint a németséget a szlávizmus inváziója fenyegeti. Az orosz befolyás a görögkeleti egyházon át érvényesül, még a pesti görögkeleti templomokban is a cárért imádkoznak. Ausztria nem akar hódítani, csak a magáét kívánja megtartani. A szláv veszéllyel szemben egy porosz-osztrák-angol szövetségi rendszerre van szükség, amelyhez Belgium is csatlakoznék. Magyarországon senki sincs távolabb a jozefinus abszolutizmus gondolatától, mint ő. Önállóan és szabadon megszervezett életre van itt szükség. De ha a magyar ellenzék tovább halad a megkezdett úton, a kormány számára nincs más lehetőség, mint megszűntetni az alkotmányt és az országot ós a népet megmenteni saját állítólagos patriotizmusának megsemmisítő veszedelmétől. Tóth László. Márkus Jenő : A liberális szellem a református egyházban. (A magyar református liberális teológia.) (A pápai református teológiai akadémia kiadványai, 27. sz.) Pápa 1939. 8° 118 1. — Teológus írta a könyvet teológusok számára s mi nem is a teológiai részhez akarunk hozzászólni ; hangsúlyozni szeretnénk csak : M. könyve bizonyság arra, hogy a magyar lelkialkat történeti képének teljességéhez a református egyház legújabbkori történetének ismerete is szükséges. M. a liberális teológiai álláspont szakszeiű ismertetésével kezdi munkáját s a teológiai szakkérdésekben laikus olvasó észre sem veszi, hogy mikor tért át a legsúlyosabb magyar társadalomtörténeti kérdések tárgyalására. Egyszerre csak a XIX. sz. minden szektorában eleven életében találjuk magunkat s látjuk, hogy mit adott a magyar kálvinizmusnak és mit vett el tőle a Fáy András, Török Pál és Ballagi Móric (hogy csak a legismertebbeket említsük!) irányításával működő református teológiai liberálizmus. A protestáns életelvet elfogadható életformaként kellett kifejtenie a közvélemény előtt. Isten és ember, ember és világ viszonyában elvetette a tekintély elvét s kimondta, hogy „az ember a legnagyobb tekintély : Isten döntő szavát hallja önmagában". A teológia ilyen immanens volta természetesen megnyilvánult a társadalom életében is és M. szerint e téren sokat adott a magyar életnek. Az anyagi kérdések létjogosultságának fokozottabb elismerése, a szociális érzék felkeltése, a nép és a hivatalos egyház viszonyának elmélyítésére való törekvés M. szavai szerint elevenséggel, őszinteséggel, igazságszeretettel árasztotta el a református közéletet. A liberális katholicizmus és protestántizmus érezhetően közeledett egymáshoz. (Jellemző a zsidó származású Ballagi-Bloch Móric fiának, B. Aladárnak esete,