Századok – 1940

Szemle - Klempa; Karl von: Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics. Ism.: Tóth László 348

348 SZKMLE melyek a még nagy gazdasági erőforrásokkal rendelkező Eger védelmi rendszerét is aláásták. A bevétel legjelentősebb tételeit a várhoz mint uradalmi központhoz tartozó falvak jobbágyadói: a cenzus, meg a sok robot, továbbá a földesúri haszonvételek : bírságok, különböző kimérések (elsősorban a bormérés), vámok, halászati jog stb. alkották. Hozzájuk járult a tizedjövedelem, amelyet Egerhez hét környező megyéből bérelt a kamara, továbbá a rendkívüli források, így a megyei adó, a dica, a közmimka (gratuitus labor), jászok és kúnok adója stb. E tekintélyes jövedelmek azonban a rendkívüli viszonyok és hűtlen kezelés folytán egyre csökkentek, s így a vár fokozatosan hanyatló anyagi erőkkel volt kénytelen szembenézni a mindinkább erősbödő török támadásokkal. A jövedelmek kezelésében már kezdetben bajok mutatkoztak : a vár tisztviselői hatalmaskodtak a szegénységen és a saját javukat tartva szem előtt, a védelem ügyének sokat ártottak. A másik, még nagyobb csapást a török mérte a vári gazdálkodásra : hódításával egyre nagyobb területeket vont el attól, s állandó fenyegetésével a még be nem hódolt falvakban is akadályozta a nyugodt, gyümölcsöző munkát. R. statisztikai adatokat idéz arról a mérhetetlen pusztításról és a nyomán keletkezett pusztásodásról, mely a hódítást követte és Egert is mind közelebb juttatta a végveszedelemhez. A hódolt területeknek ugyan továbbra is meg kellett volna fizetniök az adót, de részben a behajtás vált lehetetlenné, részben az agyonkínzott szegénység nem tudott kétfelé fizetni. Keserű érzéseket kelt az olvasóban a hatóságoknak az a törekvése, hogy e nagy jövedelemkiesést, legalább részben, a még hódolatlan, de a töröktől állandó félelemben élő lakosság addig is jelentős terheinek megnövelésével pótolják. Az eredmény nem is iehetett más, mint hogy a behajtást minden eszközzel megkísérlő adószedők elől elmenekült a nép és a falvak pusztàsoçlàsa még nagyobb méreteket öltött. Mindez pedig a magyarság sorait ritkította, „aminek következményei a későbbi idők folyamán váltak érezhetőkké" -— írja R. Szépen felépített, világosan tagolt dolgozata teljesen ós helyesen oldotta meg feladatát. IIa Bálint. Effry Gyula : Gróf Amerlghy l'ál. A budapesti VI. ker. m. kir. áll. Kölcsey Ferenc gimnázium évkönyve, 1938—39. 7—13. 1. - -A szűkreszabott értekezés Buda 1686-i visszafoglalásának keretébe illeszti a sienai lovag életének magyar vonatkozásait. Gr. Amerigliy Pál résztvett Buda ostromában, s még ugyanabban az évben kiadta hadinaplóját Sienában „Diario dell'assedio e presa di Buda" címen. A mű eredeti példánya ma ismeretlen, de későbbi kiadása E. rendelkezésére állott. A naplóból megtudjuk, hogy a húszéves sienai ariszt >krata 1684-ben lépett be gr. Leslie Jakab tábornagy ezredébe. Először az eszéki hídért vívott harcokban tünt ki : itt személye.-bátorságával egy török zászlót szerzett s azt parancsnoka neki adta vitézsége jutalmául. Csak 1686-ban került Lotharingiai Károly ostromló seregébe. Itt is hősiesen küzdött. Az ostrom után szülővárosában a Santa Maria in Provenzano templomban helyezte el a ma is meglévő török zászlót. Rögtönözve írt naplója, bár kevés benne a kimondottan magyar vonatkozású megjegyzés, Buda ostromának eddig eléggé nem méltányolt forrása. Farkas László. Klcinpu, Karl v. : Die kulturpolitischen Hestrebiuigen (les Grafen Georg Festetics. Győr 1939. 8° 24 1. — K. tanulmányában a keszthelyi Festetics-, valamint a bécsi állami levéltárban végzett kutatások alapján érdekesen mutat rá a Georgikon alapítójának a felvilágosodással való kapcsolataira. A tolerancia és a köznevelés