Századok – 1940

Szemle - Lehmann; P.: Mitteilungen aus Handschriften. VI. Ism.: Guoth Kálmán 343

SZEMLE 343 Annyi bizonyos, hogy 1920 végéig, ameddig ebben a kötetben a kiadók az okmányokat közlik, már megtalálható az elkövetkező húsz esztendő két koncepciója, amelyek egyike a Duna-Kárpátok vidékének kristályosodási pontját a szláv népekben, másika a nem-szláv népekben kereste, francia vagy olasz alátámasztással. I U. és D. kiadványa finom érzéket árul el a lényeg kiválasztásában. Őszinte elismeréssel adózunk gondos és ízléses munkájukért, amely történeti forráskiadványaink értékes gyarapodását jelenti. Baráth Tibor (Kolozsvár). Szemle. Lehmann, P. : Mitteilungen aus Handschriften, VI. (Sitzungsber. d. Bayer. Akad. d. Wiss. Phil. Abt. Jg. 1939, H. 4.) 8° 56, 1 1. — A szerző 1938 őszén járt hazánkban, s megvizsgálta a budapesti Széchényi-, a pannonhalmi főapátsági s az esztergomi és egri érseki könyvtár kódexeit. Ebben a füzetben a Nemzeti Múzeum kézirattárának fol. Lat. 1. és 316. jelzetű kódexeivel és három más kézirattöredékkel foglalkozik. A 316. sz. kódex feldolgozása meglehetősen nagy nehézségekbe ütközött, mert a bekötési táblául szolgáló eredeti középkori szövegeket tartalmazó pergamenlapokat előbb le kellett választani, hogy a rajtuk lévő szöveg olvashatóvá váljék. Az addig összeragasztott lapokon XIII—XIV. századi erősen elmosódott feljegyzések olvashatók : költemény töredékek, császár- és pápalisták, gazdasági és egyéb feljegyzések, továbbá Hrabanus Maurus „De institutione clericorum" c. munkájának két-három fejezete. Maga a kódex az ú. n. Pseudo-Máté-féle evangélium fejezeteit tartalmazza, meg imákat, áldásokat, rossz szellemek ellen és istenítéletekre. A szövegeket már más forrásokból is kiadták, a kódexnek mégis különleges értéke van kora miatt : L. szerint ugyanis az alakjából és írásából következtetve délnémet eredetűnek látszó kódex 825 körül keletkezett. A fol. Lat. 1. időbeli elhatárolása palaeographiai eszközökkel : külső alak, betűformák, rövidítések, ligatiók segítségével egyenesen mintaszerű ; L. arra az eredményre jut, hogy a kódex 800 körül keletkezhetett a salzburgi scriptoriumban, tehát kb. 100—150 évvel előbb, mint Hoffmann Edith megállapítása alapján eddig véltük (A Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának illuminált kéziratai, Budapest 1928, 124. 1.). Az első lapon olvasható kapitális aranybetűkkel írt HEINRICHUS IMP. felírás, meg a drága és díszes kötés arra vall, hogy a kódex valamelyik Henrik császáré lehetető, s ez a betűk formája után ítélve valószínűleg II. Henrik volt. Szinte bizonyossá teszi ezt, hogy a II. Henrik számára készített bambergi Josephus-Kódex illummációjának leírásában a császár neve ugyani'igy cli-val van írva, mint a budapesti kódexben. S II. Henrik bajor •származása, a bambergi apátság és dóm iránt tanúsított különös szeretete áthidalja azt a látszólagos nehézséget is, amely a kódexnek a salzburgi scriptoriumból való származása s a felirat bambergi kapcsolatai között fennáll. Tartalmilag pedig ez a kódex talán még érdekesebb, mint a 316. sz. Bevezetőül Hieronymus praefatioját és prológusát, továbbá az Argumenta-t és Brevia-t adja, majd Pál apostol levelei következnek a Vulgata-fordítás szerint. A három kódextöredék közül az egyik Northeimi Ottó könyvtárából származó naptártöredék ; a benne feljegyzett XII. századi halálozási adatok név- és helytörténeti szempontból figyelemreméltóak. Középkori