Századok – 1940

Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277

A SZLÁVOK FÖLDVÁRAIRÓL 269 nemcsak ez a kerámia ismeretes, hanem régebbi, Hallstatt-és La Tène-korabeli cserepek is. Bármilyen nagy a korkülönbség e maradványok között, éppen olyan joggal nevezhetők azok is földvár-kerámiának. Mivel azonban egyik sem földvár-kerámia tulajdonképen, hanem a folyóvizek mellett élő lakosságnak a földvárakban is használt edénymaradványai, azért helytelen az elnevezés használata és hiba azt a köztudatba belevinni. Az ilyenfajta terminológia a szakembereknél is megbosszulja magát, mert a korszak tagolásában ellenmondás áll elő. így például az I. vagy „predhradistni" kor kifejezetten azt jelenti, hogy az e csoportba tarozó kerámia nem való földvárakból. Ezt jelenti Eisnernél is, aki ezt a kort 600—800 közé teszi, de ha a IX. századba is áttoljuk, mint Niederle — aki líraclistyékből (pl. Kourim és Höhbeck)1 való „pfcdhradistni"-kerámiára hivatkozik—, akkor a píedhradistni elnevezésnek nincs létjogosultsága. Höhbeck egyébként nem is szláv vár : tudjuk, hogy Nagy Károly emeltette 789-ben a vilzek ellen, s ezek aztán 810-ben a várat elfoglalták és elpusztították.2 A „predhradistni-kor" megjelölés egyben azt is jelenti, hogy a szlávok bevándorlásuk első idejében nem laktak földvárakban még átmenetileg sem, hanem nyiit telepeken, sőt az avarokkal együtt is temetkeztek (Keszthelyen és Dévényújfalun). Ezek szerint ajánlatos mind a ,,hradistye-kor", mind a „hradistye-kultúra" elnevezést egészen mellőzni. Sokkal jobb a használatban lévő másik, ,,szláv kor" elnevezés, de csak azokon a területeken, amelyek kívül estek az avar és a frank birodalom határain. Hangsúlyozzuk tehát, hogy a szláv megjelölést csak a korra vonatkozólag tartjuk helyénvalónak az említett területi megszorítással, míg a leletanyagra nézve a fenti okokból nagy óvatosságra van szükség az etnikai megjelölés tekintetében. A szlovák felvidékre Eisner alkalmazta először a szláv időknek három periódusú beosztását.3 Noha az általa is alkalmazott ,,hradistye-kor" kifejezéssel az eddig elmondottak alapján nem érthetünk egyet, időbeli beosztását a két első periódusra vonatkozólag nem lesz nehéz a már megemlített korbeosztással összhangba hozni, mert maga sem tartja még ezeket végérvényesnek. Említettük már, hogy a II. periódus idejét újabban 850 és 950 közé teszi ; nézetünk szerint helyesebb lett volna, ha a 950-es korhatárt szállítja le 50 évvel, mert ezzel a történeti tényeknek jobban meg-1 Niederle i. m. 248. s köv. 1. 2 Niederle i. m. 105. 1. 3 Eisner i. m. 239—276. 1.