Századok – 1940
Értekezések - ISTVÁNYI GÉZA: A középlatin filológia problémája Magyarországon 12–29
16 ISTVÂNYI GÉZA irodalmat tekintette magyar irodalomnak.1 A nagy nemzeti irodalomtörténeti összefoglalások csupán függelékként érintették a hazai latinnyelvű literaturát. Ilyen körülmények között, ha egyesek hozzá is fogtak deáknyelvű irodalmunk földolgozásához, ez alig-alig volt több, mint egyszerű adatfölsorolás. Az egyes szerzetesrendek megírták, helyesebben mondva összeállították rendjük középkori irodalmi munkásságát2 és ezáltal, ha nem is szerves előadásban, de mégis bemutatták túlnyomóan egyházias jellegű középlatin irodalmunk tekintélyes részét. Egy-egy kimagaslóbb személyiségnek, mint Szent Gellértnek,3 vagy Temesvári Pelbártnak4 műveivel, irodalomtörténeti szerepével behatóbban is foglalkoztak. Azután meg kell még itt említenünk a katolikus egyházi beszéd középkori történetének megírását.5 A meglehetősen csekélyszámú részletmunka mellett rövid összefoglaló magyarországi latin irodalomtörténetek is jelentek már meg,6 de bizony ezek sem lehettek egyebek, mint többékevésbbé szervetlenül összeállított adatgyűjtemények. Mind e szerény eredmények úgyszólván teljesen függetlenek voltak a középlatin filológiának a századfordulón történt nagy külföldi fölvirágzásától. Néhány külföldet járt klasszikus filológusunk — közülük való volt Abel Jenő és Bartal Antal — megismerkedett ugyan a középlatin filológiával, ám az idegenben elsajátított módszerekkel nem a 1 Katona Lajos pl. még 1911-ben ezt írja : „Die Geschichte der ungarischen Literatur beginnt tmseres Erachtens mit den ersten ungarischen Sprachdenkmalen." (L. Ivatona—Fr. Szinnyei : Geschichte der ungarischen Literatur. (Sammlung Göschen Nr. 550. Leipzig 1911), 12. 1.) 2 Zoltvány Irón : A magyarországi bencés irodalom a tatárjárás előtt (A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története, I. Budapest 1902) ; Vincze Gábor : A pálosok irodalmi munkássága a XIV— XVIII. században. Magyar Könyvszemle 1878 ; Böröcz Marcell : Ferencesek a középkori magyar irodalomban (Pécs 1911). 3 Karácsonyi János : Szent Gellért csanádi püspök élete és művei (Budapest 1887). 4 Szilády Áron : Temesvári Pelbárt élete és munkái (Budapest 1880) ; Horváth Cirill : Temesvári Pelbárt és beszédei. Egyetemes Philologiai Közlöny, I. pótk. 1889 ; U. az : Pomerius (Budapest 1894) ; Katona Lajos : Temesvári Pelbárt példái (Budapest 1894), stb. 5 Mihalovics Ede : A katolikus prédikáció története Magyarországon, I—II. (Budapest 1900—1901); Kudora János: A magyar katolikus egyházi beszéd irodalmának ezeréves története (Budapest 1902) és több kisebb cikk, tanulmány. 6 Fejérpataky László : Irodalmunk az Árpádok korában (Budapest 1878) ; Békési Emil : Magyar írók az Árpád-házi királyok korában. Katholikus Szemle 1896 ; U. az : Magyar írók az Anjouk és utódaik korában (uo. 1899).
