Századok – 1940

Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277

A SZLÁVOK FÖLDVÁRAIRÓL 263 Cervinka morvaországi munkássága is jelentékeny mértékben vitte előre a hradistyékről való tudásunkat.1 A hradistyék keletkezési ideje és a szlávoknak a Kárpátimedencében való első megjelenése egymással szorosan összefüggő kérdések. A szlávok a Kárpátok medencéjében észak és kelet felől körülbelül a VI. sz. közepétől fogva kezdenek megjelenni.2 Hogy megmozdulásukat az avarok előrenyomulása idézte elő, az több, mint valószínű és így már röviddel 568 előtt is számolnunk kell lcisebb szláv csoportok bevándorlásával. Nagyon valószínű továbbá az is, hogy az avarok nagyobb számban hoztak magukkal szláv alattvalókat és foglyokat. Új hazájukban, a leletek tanúsága szerint, az avarok és a szlávok nagyszámú őslakosságot találtak. Ezek minden valószínűség szerint az illyrekhez tartozó népekből (pannonok, osok), keltákból, a provinciák területén pedig római vagy romanizált városi lakosságból tevődtek össze, akik túlélték a vándorló germán hódítók korát is. Nehéz megmondani, hogy Jordanes „Venetharumnatio populosa"-ja3 már a szlávokat jelenti-e vagy pedig még csak a Visztula vidékén élő illyr vinidekre vonatkoztatható. Mindenesetre az a körülmény, hogy a szlávok már a VII. és VIII. században a Balkán-félszigettől északra az Elbe-folyóig terjeszkedtek, mondhatni pontosan azon a területen, ahol az ókori illyr, venet és thrák-dák-géta népek éltek, arra anged következtetni, hogy itt mindenképen illyr-szláv asszimilációval kell számolnunk. Nézetünk szerint a közeli szatem nyelvrokonság4 megköimyíthette ezt a folyamatot, az idegen uralom pedig nyilván még jobban összehozta a rokonokat. Ilymódon a szláv lassan kiszorította az ősi illyr vinid-venet népek nyelvét, ezek viszont ős', nevüket ruházták egyes szláv törzsekre, így a vendekre. E feltevésünket az archaeológiai leletek támogatják. A keszthelyi sírok nem avar leletcsoportját kétségkívül az őslakosságnak kell tulajdonítani, de nagyon valószínű, hogy a már velük asszimilálódott szlávoknak is 1 I. L. Őervinka : Slované na Moravë a ftise Velkomoravská (Brno 1928), 71—136. 1. 2 Korábbi időkbe való erőszakolásokat, mint pl. a daciai Tierna helynevet, vagy Vib. Sequester „Albis Suevos a Cervitiis dividit" adatát, kétes értékű bizonyságuk miatt el kell vetnünk. 3 Mon. Germ. AA. V. 62/63. A sclaveni mindenesetre ekkor még csak a Visztula és Dnyeper közti területen, vagy legfeljebb a Duna torkolatvidékén (Noviodunum Î) élhettek. 4 N. Jokl : Illyrien. Ebért Reallex. VI. 38. I. Simonyi D. : Wann hat sich das illyrische Volkstum im westlichen Karpatenbecken ausgebildet (Budapest 1935), 13. 1. Újabban Krähe az illyrt kentum nyelvnek tartja.